Mint arról már beszámoltunk, az Erste Group AG nettó kamatbevétele 2022 első felében 2,84 milliárd euró lett, csaknem 16 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ami az eurózónán kívüli – főként a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Romániában – végrehajtott kamatemeléseknek, valamint az összes piacon tapasztalható jelentős hitelnövekedésnek tudható be.
A Közép- és Kelet-Európára fókuszáló osztrák bankcsoport mai, bécsi sajtótájékoztatóján ismertetett első féléves jelentéséből ugyanakkor az is kiderült, hogy az Erste Group AG 1,14 milliárd eurós (az előző év azonos időszakáénál csaknem 200 millió euróval magasabb) nettó eredményéhez Horvátország, Csehország és Ausztria mellett Magyarországon is pozitívan járultak hozzá a már leírt hitelek megtérüléséből származó visszaírások, valamint a céltartalék-felszabadítások.
Az Erste Bank Hungary működési költségei a megnövekedett személyi és informatikai költségek, valamint az Országos Betétbiztosítási Alapba alapvetően a Sberbank csődje miatti, lényegesen magasabb, a tavalyi 6,3 millió euróval lényegesen magasabb, 31,4 millió eurós (jelenlegi árfolyamon mintegy 12,6 milliárd forintos) hozzájárulás következtében emelkedtek. Ennek következtében a bank működési eredménye csökkent, a költség/bevétel aránya pedig romlott.
Az Erste magyar leányvállalatának eredményét ugyanakkor a megugrott közterhek is rontották. Nevezetesen a 2021-es 14,9 milliónál több mint 50 millió euróval magasabb, 67,6 millió eurós bankadó (ez mostani árfolyamon körülbelül 27 milliárd forint), amely magában foglalta a szokásos bankadót és 49,9 millió eurós rendkívüli nyereségadót (mindkettő a 2022-es év egészére vonatkozik). A tranzakciós illeték kisebb mértékben lett magasabb az idei év első felében, 27 millió euró (közel 11 milliárd forint), szemben az előző év azonos időszakának 23,3 millió eurós értékével.
Az Erste-csoportnál úgy vélik, hogy magpiacaik (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Horvátország és Szerbia) legalább 2022-ben képesek lesznek megfelelő mennyiségű gázt importálni Oroszországból. Ugyanakkor a (geo)politikai, szabályozási, gazdasági vagy egészségügyi kockázatok nagyobb kihívást jelenthetnek, ezeket jelenleg nem tudják számszerűsíteni.
Mindazonáltal a bécsi központban továbbra is kétszámjegyű tőkemegtérülésre számítanak 2022-ben. Méghozzá a központi piacaiknak számító országok pozitív, igaz a 2021-esnél várhatóan alacsonyabb gazdasági fejlődésének, valamint a kamatok inflációt követő emelkedéséből. Ez a működési eredmény emelkedését vonhatja maga után, úgy, hogy eközben kockázati költségeik továbbra is alacsony maradhatnak.
Az osztrák fővárosban arra számítanak, hogy az Erste Group központi piacain a reál-GDP-növekedés körülbelül 2-5 százalékos lesz. Ugyanakkor az Ukrajnát körülvevő geopolitikai konfliktus által tovább gerjesztett éves infláció kulcskérdés maradhat az év hátralévő részében. Ennek ellenére a munkanélküliségi ráta várhatóan alacsony marad, körülbelül 3-7 százalék. Az energiaimport magasabb költségei miatt a folyó fizetési mérlegek egyenlege a legtöbb országban romlani fog, a költségvetési helyzet a különféle fiskális politikai kihívások közepette továbbra is feszült marad, ugyanakkor az államadósság szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól.
Az Erste Group AG valamivel optimistábban ítéli meg a magyar gazdaság kilátásait, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Például az idei évre 5,5 százalékos GDP-növekedést vár, ami az MNB által legutóbb, június végén – az Inflációs jelentésben publikált – 4,5-5,5 százalékos sáv teteje. 2023-ban pedig a magyar gazdaság az Erste szerint 2,8 százalékkal bővülhet, ez is inkább az MNB 2-3 százalékos előrejelzésének felső részéhez közelebbi.
A magyarországi infláció pedig egyenesen alacsonyabb lehet a bécsiek megítélése szerint a jegybanki prognózisoknál. Az idén 11-12,6 százalék (MNB) helyett 10,9 százalék, míg a jövőre meghúzott 6,8-9,2 százalékos jegybanki sáv alsó széléhez közelít az Erste 7,2 százalékos várakozása.
Abban azonban hajszálra megegyezik az Erste Group és az MNB, illetve az Orbán-kormány véleménye, hogy az államháztartás hiánya az idén a GDP 4,9, míg 2023-ban a 3,5 százaléka lehet, míg az államadósság 2022-ben a GDP 73 százalékára csökken, jövőre pedig a 71 százalékára.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
