|
| (Pixabay) |
Októberben ismételten választások lesznek az országban, így a kormánypárt most a „Lengyelország az első” szlogennel kampányol, és kardoskodik az uniós menekültkvóták ellen, miközben az ország modern történelmében eddig nem látott, rekord mennyiségű bevándorlót fogadott be csendben.
Kereszténység a bevándorláson át
A Lengyelországba érkező bevándorlók döntő többsége keresztény és Ukrajnából érkezik, és ez beleillik abba, amit Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is hirdetett korábban, mégpedig, hogy „újra akarják formálni Európát és krisztianizálni”. Ennek a keresztény tervnek a része az is egyébként, hogy a frissen kiadott lengyel útlevelek már tartalmazzák azt, hogy:
„Isten, Dicsőség, Haza.”
Lengyelország egyike azon országoknak, amelyek hagyományosan nagyon sokat profitáltak abból, hogy az Európai Unió megnyitotta a kontinens határait, hiszen a több százezer lengyel vendégmunkás évente dollármilliárdokat küld haza. Csakhogy az országban egyre komolyabb problémát jelent a munkaerőhiány, a kormánynak nem sikerül hazacsábítani a kivándorolt dolgozókat, míg a migránsok beengedését kampányszlogenjei és politikai álláspontja miatt nem engedheti meg.
Pont ezért nem verték nagydobra azt sem, hogy az Eurostat adatai szerint 2017-ben 683 ezer külföldi állampolgár kapta meg a letelepedési engedélyt Lengyelországban, ez magasabb volt bármilyen más uniós tagállamban kiadott engedélyek számánál. Jelenleg több mint 2 millió ukrán dolgozik Lengyelországban (ez a lengyel dolgozók megközelítőleg 10-12 százalékát jelenti – a szerk.), jellemzően azokban az iparvárosokban, amelyek az ország gazdaságának gerincét adják.
Ha az ukránok továbbállnak...
A lengyel munkaerőpiac helyzetét nehezítheti az is, hogy az Európai Unió engedélyezte az ukránok vízummentes beutazását a tagállamok területére, valamint Németországban is könnyítenek a munkavállalási feltételeken, ezek az intézkedések részben pont a jól képzett ukrán munkavállalókat célozzák. Egy lengyel lap felmérése szerint az országban dolgozó vendégmunkások 59 százaléka elhagyná az országot, hogyha a német munkaerőpiac megnyílna előttük.
A kormány nem ismeri el a problémát
Anna Wicha, az Adecco munkaközvetítő egyik igazgatója a New York Times-nak úgy fogalmazott, hogy „a kormány egyszerűen nem néz szembe a problémával. Ha megkérdezed őket, hány ukrán dolgozik Lengyelországban, azt fogják állítani, hogy 500 ezer, miközben a valós szám 2 millió fölött van – és közülük rengetegen végleg Németországba mehetnek.”
Morawiecki kormányában egyelőre tehát nem született meg a megoldás arra, hogy hogyan lehetne megoldani a munkaerőpiaci gondokat. Az ellenzéki politikusok és a szakértők azt javasolják, hogy a kormány nyissa meg az utat a migrációnak, de a lengyel politikában erről még beszélni is sokszor az öngyilkossággal ér fel.
Pawel Chorazy korábbi lengyel fejlesztési és befektetési miniszter egy tévéinterjúban azt találta mondani, hogy „a bevándorlásra szükség van a gazdasági növekedés fenntartásához”, ami óriási felháborodást keltett a közvéleményben, és több kormánytag is visszakozott a kijelentés után, majd nem sokkal később le is váltották a minisztert.
Az látszik, hogy a lengyel politikában most nagyon könnyű a nacionalista érzelmekre és a menekültellenességre alapozva kampányolni, viszont a munkaerőpiacon egyre nagyobb a hiány, és hogyha az ukrán vendégmunkások tényleg jobb ajánlatot kapnak, nem tudni, hogy migránsok nélkül mégis ki fog dolgozni Lengyelországban.
Már 18 ezernél tart az Otthon Start hitelszerződések száma, csaknem 30 ezer első lakásvásárló költözhet új otthonba. 
