|
| (Pixabay) |
Októberben ismételten választások lesznek az országban, így a kormánypárt most a „Lengyelország az első” szlogennel kampányol, és kardoskodik az uniós menekültkvóták ellen, miközben az ország modern történelmében eddig nem látott, rekord mennyiségű bevándorlót fogadott be csendben.
Kereszténység a bevándorláson át
A Lengyelországba érkező bevándorlók döntő többsége keresztény és Ukrajnából érkezik, és ez beleillik abba, amit Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is hirdetett korábban, mégpedig, hogy „újra akarják formálni Európát és krisztianizálni”. Ennek a keresztény tervnek a része az is egyébként, hogy a frissen kiadott lengyel útlevelek már tartalmazzák azt, hogy:
„Isten, Dicsőség, Haza.”
Lengyelország egyike azon országoknak, amelyek hagyományosan nagyon sokat profitáltak abból, hogy az Európai Unió megnyitotta a kontinens határait, hiszen a több százezer lengyel vendégmunkás évente dollármilliárdokat küld haza. Csakhogy az országban egyre komolyabb problémát jelent a munkaerőhiány, a kormánynak nem sikerül hazacsábítani a kivándorolt dolgozókat, míg a migránsok beengedését kampányszlogenjei és politikai álláspontja miatt nem engedheti meg.
Pont ezért nem verték nagydobra azt sem, hogy az Eurostat adatai szerint 2017-ben 683 ezer külföldi állampolgár kapta meg a letelepedési engedélyt Lengyelországban, ez magasabb volt bármilyen más uniós tagállamban kiadott engedélyek számánál. Jelenleg több mint 2 millió ukrán dolgozik Lengyelországban (ez a lengyel dolgozók megközelítőleg 10-12 százalékát jelenti – a szerk.), jellemzően azokban az iparvárosokban, amelyek az ország gazdaságának gerincét adják.
Ha az ukránok továbbállnak...
A lengyel munkaerőpiac helyzetét nehezítheti az is, hogy az Európai Unió engedélyezte az ukránok vízummentes beutazását a tagállamok területére, valamint Németországban is könnyítenek a munkavállalási feltételeken, ezek az intézkedések részben pont a jól képzett ukrán munkavállalókat célozzák. Egy lengyel lap felmérése szerint az országban dolgozó vendégmunkások 59 százaléka elhagyná az országot, hogyha a német munkaerőpiac megnyílna előttük.
A kormány nem ismeri el a problémát
Anna Wicha, az Adecco munkaközvetítő egyik igazgatója a New York Times-nak úgy fogalmazott, hogy „a kormány egyszerűen nem néz szembe a problémával. Ha megkérdezed őket, hány ukrán dolgozik Lengyelországban, azt fogják állítani, hogy 500 ezer, miközben a valós szám 2 millió fölött van – és közülük rengetegen végleg Németországba mehetnek.”
Morawiecki kormányában egyelőre tehát nem született meg a megoldás arra, hogy hogyan lehetne megoldani a munkaerőpiaci gondokat. Az ellenzéki politikusok és a szakértők azt javasolják, hogy a kormány nyissa meg az utat a migrációnak, de a lengyel politikában erről még beszélni is sokszor az öngyilkossággal ér fel.
Pawel Chorazy korábbi lengyel fejlesztési és befektetési miniszter egy tévéinterjúban azt találta mondani, hogy „a bevándorlásra szükség van a gazdasági növekedés fenntartásához”, ami óriási felháborodást keltett a közvéleményben, és több kormánytag is visszakozott a kijelentés után, majd nem sokkal később le is váltották a minisztert.
Az látszik, hogy a lengyel politikában most nagyon könnyű a nacionalista érzelmekre és a menekültellenességre alapozva kampányolni, viszont a munkaerőpiacon egyre nagyobb a hiány, és hogyha az ukrán vendégmunkások tényleg jobb ajánlatot kapnak, nem tudni, hogy migránsok nélkül mégis ki fog dolgozni Lengyelországban.
Bírságot szabott ki a jegybank. 
