|
| Röszke, 2015. augusztus 25. MTI Fotó: Ujvári Sándor |
Csaknem tízórás tárgyalás után sem sikerült megegyezni Brüsszelben a tagállamok belügyminisztereinek keddi tanácskozását előkészítő nagyköveti szintű egyeztetésen a 120 ezer menekült elosztásáról.
A tagországokat az uniós intézményeknél képviselő nagykövetek hétfő késő estig tárgyaltak.
A nagyon kemény vitában egymástól rendkívül eltérő álláspontok fogalmazódtak meg - mondták diplomaták a Die Welt német lapnak.
Az egyeztetés kedden folytatódik. A belügyminiszterek ülése 14.30-kor kezdődik, és "addig minden erőnkkel törekszünk a megállapodásra" - hangsúlyozták a német lap forrásai.
A 28 tagállam képviselőinek arról kellene egyezségre jutniuk, hogy miként vesz át a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól a többi uniós tagállam 120 ezer menekültet a következő két évben, a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül.
Hogyan lehetne ebből kimaradni?
Három kérdésben nincs egyetértés. Az első arról szól, hogy a tagállamok miként vásárolhatják ki magukat az elosztási rendszerből, vagyis milyen esetekben zárkózhatnak el a menekültek befogadásától, és mennyit kell fizetniük ezért.
A ZDF német országos köztelevízió szerint a megállapodás tervezetében az áll, hogy fejenként 6500 euró befizetésével lehetne mentességet szerezni a menekültek befogadása alól, de csak egy bizonyos időszakra, a formálódó elképzelés szerint legfeljebb hat hónapra.
A Die Welt értesülése szerint egyes tagországok nem akarják elfogadni, hogy más országok befizetések révén teljes mértékben mentesülhetnek a menekültek befogadása alól, és különösen Franciaország igyekszik olyan feltételeket elfogadtatni, amelyek csaknem lehetetlenné teszik ezt a megoldást.
Mi lesz Magyarországgal?
Vita van arról is, hogy a menekültek elosztásával mely tagállamok terheit enyhítsék. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy Görögországból, Olaszországból és Magyarországról telepítsenek át menekülteket, de Magyarország nem akar élni a lehetőséggel, így át lehet alakítani a kontingensen belüli arányokat.
Felmerült, hogy a tervezettnél több embert telepítsenek át Görögországból és Olaszországból, de felmerült az is, hogy Magyarország helyett inkább Németországból, Svédországból, Ausztriából, Horvátországból vagy Szlovéniából vegyenek át menekülteket a társországok.
Hogyan fogadják el?
A harmadik fő vitapont az, hogy milyen döntéssel fogadják el a menekültek elosztásáról szóló megállapodást. A bizottság és az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg szerint egy ennyire fajsúlyos politikai ügyben teljes egyetértéssel kellene dönteni. Ugyanakkor számos tagállam, köztük Németország hangsúlyozza, hogy az elosztást ellenző államok - köztük Magyarország és Lengyelország - miatt szükség esetén élni kell a minősített többséggel történő szavazás lehetőségével - írta a Die Welt.
Az uniós szerződések értelmében minden tagállam számára kötelezővé tehető az a döntés, amelyet a tagállamok kormányai minősített többséggel hoznak, azaz a javaslatot megszavazza az olyan tagországok legalább 55 százaléka (vagyis legalább tizenöt ország), amelyek együttesen az unió népességének legalább 65 százalékát teszik ki.
Több év kiváló teljesítménye áll a döntés mögött. 
