<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mit csinálnak a szankciókkal sújtott orosz gazdagok, akik otthon maradtak? Van reális esély arra, hogy megbuktatják Putyint?

Sokan remélik, hogy éppen a szankciókkal sújtott orosz elit fogja megbuktatni Putyint és véget vetni a háborúnak, csakhogy úgy tűnik, a nevezett elit egyáltalán nem gondolkozik ilyesmin annak ellenére, hogy a Nyugat által bevezetett korlátozások nagyon is érzékenyen érintik őket. Köztudott, hogy az orosz gazdasági elit egy része a háború kitörése után gyorsan távozott Dubajba, Isztambulba vagy Berlinbe, más részük viszont otthon maradt, és a jelek szerint semmiféle puccsra nem készül.

Alekszandr Lebegyev, milliárdos és volt KGB-ügynök, akinek a fia egy brit lap tulajdonosa, ráadásul a Lordok Házának is tagja, egyenesen azt állította The New York Times riportjában, hogy „ez így nem fog működni.” Azt is mondta még, hogy nem tehet semmit.

„Mégis, mit kellene csinálnom?”, kérdezte, „bemenjek a Kremlbe egy táblával a kezemben?”

Azok közül, akik otthon maradtak, néhányan kiállnak a háború ellen, ezzel személyes biztonságukat kockáztatva, mások hallgatnak, megint mások úgy döntöttek, hogy a Kreml politikáját támogatják.

"Az van, ami van" – mondta például Dmitrij Trenin, aki áprilisig az ország legjelentősebb amerikai finanszírozású agytrösztjét, a Carnegie Moszkvai Központot vezette, amelyre a Nyugat támaszkodott, ha az orosz politikát akarta független forrásból megítélni. Ez a helyzet megváltozott, az agytröszt az inváziót követően a Nyugatot "ellenségként" definiálta, és az "ukrajnai stratégiai sikert" Oroszország "legfontosabb feladatának" nevezte.

Nyugaton a pálfordulásban bíznak

Az orosz elitbe tartozónak gondolják a katonai és gazdasági vezetőket, újságírókat és értelmiségieket, akiknek pálfordulásában komolyan bíznak a nyugati elemző cikkek, és sokan remélik, hogy ők fogják előidézni Putyin bukását, miután felismerték, hogy az ország nem megfelelő irányba tart. Ehhez képest az amerikai lap által megszólaltatottak inkább úgy érzik, hogy az ország jövője semmilyen módon nincs a kezükben.

„Isznak”, mondta Jevgenyija M. Albats, egy Moszkvában maradt újságíró. „Komolyan isznak.”

Vagyis a növekvő alkoholizmus és a májtranszplantációk szükségessége valósabb lehetőség egy politikai fordulatnál.

Azt is látni kell, hogy gyakorlatilag egyetlen milliárdos sem állt ki a háború ellen annak ellenére, hogy dollármilliókat fagyasztottak be Nyugaton a szankciók során. Összesen egy főtanácsadó és egy középszintű vezető mondott le nyilvánosan tiltakozását kifejezendő. 

Nagyobb részük azonban azt választotta, hogy megszűnteti a kapcsolatokat Európával és az Egyesült Államokkal és nem kritizálja a vezetést. Nyilvánvaló, hogy ezt követeli tőlük Putyin, és ezt hangsúlyozza, amikor azt állítja, hogy „jobb Oroszországgal, mint a Nyugattal szövetkezni”. Ugyanerre utalt egy szentpétervári konferencián, amikor azt állította,

„Itthon biztonságosabb… Valódi, szilárd siker, a méltóság és az önbecsülés érzése csak akkor jön el, ha az ember a jövőjét és gyermekei jövőjét a hazájához köti”, ezzel egyértelműen arra célozva, hogy elvárja, hogy a gazdagok hagyják maguk mögött nyugati nyaralóikat és a bentlakásos iskoláikat, ahova gyermekeik járnak, és forduljanak „teljes szívvel” Oroszország felé.

Az utolsó ellenállók

Albats, aki liberális irányultságú rádiós műsorvezető és szerkesztő, ma már a lakásából kommentálja az eseményeket egy YouTube-csatornán; az Echo of Moscow rádióállomás, amely közel két évtizeden át adott helyet a műsorának, a háború kitörése után bezárt. Albats Putyint háborús bűnösnek nevezte, emiatt az új orosz cenzúratörvény alapján már négy szabálysértési váddal néz szembe. A riporter elmondása szerint szörnyen magányosnak érzi magát, hiszen mindenki, aki támogathatná, már külföldön van.

„Ellent kell állnom, egyébként nem tudnék a saját szemembe nézni. De megértettem, hogy az életnek vége”, mondja.

Akik csöndben maradnak

Mások számára viszont minden folytatódik: Lebegyev egy független újság, a Novaja Gazetában rendelkezik némi tulajdonrésszel, ez az a magazin, amelynek szerkesztője, Dmitrij A. Muratov elárverezete tavalyi Nobel-díját 103,5 millió dollárért, hogy segítsen az ukrán menekült gyerekeknek. Lebegyev szerint Oroszország Irán vagy Észak-Korea politikai modelljét fogja követni lassan, és még hosszú évekig fent tud maradni, Putyin betegségét pedig „badarságnak” nevezte.

Alekszandr Lebegyev 2012-ben. Fotó: Wikimedia Commons/Chatham HouseAlekszandr Lebegyev 2012-ben. Fotó: Wikimedia Commons/Chatham House

Teljes illúziónak tartja, hogy a gazdagabb réteg bármilyen komoly befolyással bírhatna Putyin legbelsőbb köreire. Lebegyev úgy véli, a szankciók leginkább arra voltak jók, hogy Putyin elérje, az elitbe tartozó hívei elvágják minden kapcsolatukat a Nyugattal, emellett pedig áldozatoknak érezhessék magukat. Maga Lebegyev elutasítja azt a jellemzést, hogy ő „közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin értelmetlen háborút indítson Ukrajna ellen”, főként, hogy az egyik legelismertebb független napilag pénzügyi támogatója.

Az említett újság egyébként márciusban felfüggesztette a működést újságíróinak biztonsága érdekében. Ekkor lépett életbe ugyanis a cenzúra-törvény.

Akik végső soron a „hazájukat” védik

Trenin, a Carnegie Moszkvai Központ igazgatója a háború előtt több Putyint kritizáló alkalmazottal rendelkezett, és a think-tank azt állította az invázió előtt, hogy Ukrajna megtámadása nagyon is valószerűtlen, mert az hatalmas „anyagi és emberi veszteséggel járna”. A háború elindulása után kollégáinak egy része elmenekült, ő viszont maradt. Most úgy véli, hogy bármi is történt, most neki az országát kell támogatni az Oroszország és a Nyugat közötti háborúban.

Szerinte akik elmenekültek, úgy döntöttek, hogy „az országuk ellen foglalnak állást, a népük ellen, ráadásul mindezt háborús helyzetben”.

Trenin ezzel éppenhogy Putyin retorikáját ismétli meg, és így nevezi árulónak mindazokat, akik másfajta döntéseket hoznak. A Carnegie Moszkvai Központot bezárták áprilisban, ezt eredetileg a Carnegie Endowment for International Peace alapította Washingtonban. Bár Trenin élethivatása egy kölcsönös megértés megteremtése volt Amerika és Oroszország között, most már így nyilatkozik: „ez egyáltalán nem valósult meg”.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Létszámhiány fenyeget az orosz egészségügyben, mivel sok orvost a frontra küldenek
Elek Lenke | 2022. október 6. 05:36
Ahol háború van, ott sebesültek is vannak, égető szükség van tehát orvosokra, ha már úgy döntött Putyin, hogy civilek ezreit a forintra küldi. A Komerszant cjmű orosz napilap cikke, egy felmérést ismertetve, némi kritikával illeti a mostani intézkedéseket, ami önmagában bátorságra vall.
Makro / Külgazdaság Kamikaze drónokkal támadta az orosz hadsereg Kijevet
Privátbankár.hu | 2022. október 5. 19:36
Az ukrán légierő azt közölte, hogy összesen tizenkét iráni gyártmányú drón repült be célpontok felé déli irányból. Esti háborús hírösszefoglaló.
Makro / Külgazdaság Putyin katonai vezetői egymás torkának ugrottak
Káncz Csaba | 2022. október 5. 18:03
Moszkvában felszínre tört a konfliktus a reguláris hadsereg elbizonytalanodott vezetése és a félkatonai csoportok egyre magabiztosabb vezetői között. Egy héten belül megduplázódott azoknak az oroszoknak az aránya, akik a "csendes" légkör helyett "szorongást" vettek észre családjukban és baráti körükben. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Eldőlt, jöhet az áremelkedés: az OPEC+ napi 2 millió hordóval csökkenti termelését novembertől
Privátbankár.hu | 2022. október 5. 17:38
A korábban tervezett duplájával, napi 2 millió hordóval csökkenti olajtermelést novembertől. Különösen Szaúd-Arábia és Oroszország szorgalmazta a termelés visszafogását, amivel a kőolaj árának utóbbi időszakban tapasztal csökkenését kívánták megállítani.
Makro / Külgazdaság Berlin nem tervezi az Északi Áramlat-2 gázvezeték beindítását
Privátbankár.hu | 2022. október 5. 16:46
A német szövetségi kormány továbbra sem tervezi az orosz földgáz Németországba szállítására épített Északi Áramlat-2 földgázvezeték beindítását - jelezték szerdán Berlinben.
Makro / Külgazdaság Az OPEC+ az eddig tervezett duplájával fogná vissza a kitermelést
Privátbankár.hu | 2022. október 5. 16:33
Szaúd-Arábia és Oroszország szorgalmazza az olajtermelés visszafogását.
Makro / Külgazdaság Jó jel: egyre többen dolgoznak az Egyesült Államokban - bátor maradhat a Fed
Privátbankár.hu | 2022. október 5. 16:11
Az elemzői várakozásnál nagyobb mértékben bővült a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban szeptemberben - közölte az ADP munkaügyi adatfeldolgozó intézet szerdán.
Makro / Külgazdaság „Ezt a tudást nem eszi meg az infláció” - ismét indul a Privátbankár diákversenye
Kormos Olga | 2022. október 5. 15:38
Október 14-én éjfélig jelentkezhetnek a technikumokban és szakképző iskolákban tanuló diákok a III. Legyél te is Pénzügyi Junior Klasszis! versenyre – hangzott el a Privátbankár.hu által rendezett mai sajtótájékoztatón. Már most többszáznál jár a regisztrálók csapatok száma. A négyfős team-ek három fordulóban mérettetnek meg, és nem csak a győztesek részesülnek értékes díjakban. A verseny fővédnöke ezúttal is Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke.
Makro / Külgazdaság Árplafon bevezetését szorgalmazza az EP a vezetékes földgázra
Privátbankár.hu | 2022. október 5. 15:26
Az Európai Parlament javaslatot vár az Európai Bizottságtól a vezetéken keresztül, elsősorban Oroszországból importált földgáz megfelelő árplafonjára, valamint a közös uniós gázbeszerzési szabályok frissítését szorgalmazza az importgáz árának leszorítása céljából - közölte az uniós parlament szerdán.
Makro / Külgazdaság A gyógyszerfejlesztés új kémiai módszereinek kidolgozásáért jár az idei kémiai Nobel-díj
Privátbankár.hu | 2022. október 5. 14:55
A gyógyszerfejlesztés új kémiai módszereinek kidolgozásáért három tudós, Carolyn R. Bertozzi amerikai, Morten Meldal dán és K. Barry Sharpless amerikai vegyész kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG