|
| Leopard 2-es tankok egy német és holland katonák részvételével zajló németországi hadgyakorlaton 2016 februárjában. Fotó: EPA / Arno Burgi |
Német sajtóértesülések szerint Washington azt kéri Berlintől, hogy a NATO keleti határain erős katonai jelenléttel járuljon hozzá Moszkva elrettentéséhez. A berlini kormánykörökből származó információk szerint a Fehér Ház mindenekelőtt Berlintől és Londontól vár csapaterősítéseket és harci eszközöket a Balti államokba, Lengyelországba és Romániába. Ezen szándékát a jelentések szerint Obama elnök már be is jelentette az amerikai Nemzetbiztonsági Tanácsban. Az amerikai kérés lépészavarba hozta Berlint, amely már 2020-ig elígérkezett a meglévő katonai potenciáljával különböző NATO-műveletekbe.
Újrapozicionálás a Baltikumban
Obama kérése jól illeszkedik a befolyásos washingtoni agytröszt, a RAND Corporation év eleji jelentéséhez, amely szerint az orosz csapatok adott esetben 60 órán belül le tudnák rohanni a Baltikumot. Ezért a Pentagonhoz több szállal kötődő kutatóintézet 2,7 milliárd dolláros költséggel hét NATO-brigárd felállítását javasolta a térségben az orosz „veszély” elriasztására. Nem véletlen tehát, hogy a február elején a Pentagon az európai költségvetésének megnégyszerezését kérte a 2017-es költségvetési évre.
|
| Káncz Csaba |
Az amerikai vezérkar jelenlegi álláspontja szerint a NATO szárazföldi erői az orosz tüzérséggel szemben alulmaradnának a Baltikumban. A Kreml adott esetben 10 nap alatt úgy ki tudna állítani 30-50 000 katonát a Baltikum ellen, hogy közben Ukrajnában is fenn tudná tartani a nyomást. Eközben Washington európai szövetségesei az elmúlt két évtizedben olyan szinten vágták vissza a tüzérséget, hogy a teljes német hadseregnek mára csupán két páncélos és tüzérségi zászlóalja maradt - a Hidegháborúban még meglévő tízzel szemben. A NATO európai védelmének ilyen szintű meggyengülésének a felelőssége csak részben nyugszik az európai döntéshozók vállán. A Pentagon itt egy erősen megkérdőjelezhető szerepet játszott, hiszen a szövetségeseket az utóbbi években missziós hadműveletekre ösztökélte, miközben a tradicionális területi védelem fejlesztése messze háttérbe szorult.
Moszkva Hangja
Oroszország nem fogja passzívan figyelni az amerikai katonai jelenlét európai megerősítését, és arra aszimmetrikus választ fog adni - jelentette ki Alekszandr Grusko, Oroszország NATO-nagykövete egy március végi interjúban. Hangsúlyozta, hogy Moszkva következetesen meghoz minden olyan katonai intézkedést, amelyet szükségesnek tart a szavai szerint "indokolatlan" amerikai katonai jelenlét erősítésének ellensúlyozására. Grúzia és Ukrajna NATO-taggá válási törekvésével kapcsolatban kijelentette: "nem lehet olyan helyzetet elképzelni", hogy "a szövetség reális terveket készítsen elő a felvételükre, mert az felrobbantja a helyzetet, és olyan válság szélére állítja Európát, amelynek méreteit és mértékét ma el sem lehet képzelni".
Északi együttműködés
Az észak-európai országok biztonságérzete alapjaiban változott meg a Krím-félsziget annektálása után, jelentette ki Ine Eriksen Soereide norvég védelmi miniszter március végén, amikor találkozott finn, svéd, dán és izlandi kollégájával. Az észak-európai védelmi minisztériumok és főhadiszállások idén nyár közepére építik a közös lehallgatásbiztos kommunikációs vonalaikat.
A svédek már teljesen új vágányra álltak: a közelmúltban a svéd hadsereg dandártábornoka közölte, hogy országa néhány éven belül háborúba keveredhet Oroszországgal, így változtatnia kell eddigi, inkább csak távoli katonai missziókra fókuszáló védelmi politikáján.
Varsó és Bukarest rakétavédelmi bázisai
Tavaly decemberben technikailag üzemképessé nyilvánították Romániában a Duna és az Olt találkozásához közel fekvő Deveseluban felépített amerikai rakétavédelmi bázist. A deveselui és a lengyelországi Redzikowóban 2018-ra elkészülő AEGIS Ashore többfeladatú rendszer, melynek függőleges indítókonténereiből a rakétavédelmi célú elfogórakéták mellett légvédelmi célú (repülőgépek elleni) rakéták, de Tomahawk csapásmérő robotrepülőgépek is indíthatók. Az új hidegháború fejleményei és aktuális céljai függvényében a deklarált rakétavédelmi funkciót nem nehéz kibővíteni akár nukleáris csapásmérő feladatkörrel sem.
Káncz Csaba jegyzete
Két ukrán drón csapódott be és elsüllyesztett egy, az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom tulajdonában álló civil teherhajót a Fekete-tengeren. 
