Kinek, mekkorát nyom a latba?
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai kimutatták, hogy az orosz piacra irányuló élelmiszerexport értéke Litvánia esetében az éves hazai össztermék (GDP) 3,1 százalékával volt egyenlő. Észtország esetében ez az arány 1,3 százalék, Lettországnál 0,5 százalék, Lengyelország és Magyarország esetében 0,3, illetve 0,24 százalék volt a tavalyi adatok alapján.
A JP Morgan közgazdászai szerint a cseh és a román GDP-hez mérve az orosz importtilalom hatása elhanyagolható.
Újratervezés
A ház szerint ugyanakkor a közép-európai EU-gazdaságok GDP-növekedésére gyakorolt hatás várhatóan kisebb lesz, mint amekkora arányt az oroszországi élelmiszerexport e gazdaságok teljes GDP-értékén belül képviselt. A cég elemzői szerint ugyanis ezek az országok át tudják irányítani élelmiszerexportjukat más olyan kelet-európai piacokra - köztük Fehéroroszországba, Kazahsztánba, Moldovába és Albániába -, amelyeket nem érintenek a szankciók.
A túlkínálatból lesz galiba
Az élelmiszerexport átirányítása más EU-gazdaságokba azonban már nehezebbnek bizonyulhat, mivel - éppen az orosz importembargó miatt - ezekben az országokban is élelmiszer-túlkínálat alakulhat ki, hacsak a fölös mennyiséget el nem távolítják a piacról - hangsúlyozták a JP Morgan londoni elemzői.
Ez a várható túlkínálat valószínűleg felerősíti és meghosszabbítja a közép-európai EU-gazdaságok élelmiszeráraiban máris érvényesülő deflációs folyamatot. A cég közgazdászainak előzetes becslései szerint Magyarországon és Lengyelországban egyaránt 0,5 százalékpontnyi negatív hatást gyakorolhat a teljes kosárra számolt fogyasztói árindexre az orosz importtilalom.
A JP Morgan számításai szerint az orosz tilalmi listán szereplő élelmiszerfélék súlya a magyar inflációs kosárban 12,5 százalék, a lengyel kosáron belül 14,4 százalék.
De jó, hogy gyenge a forint!
A cég elemzői a deflációs nyomást enyhítő tényezők közé sorolták ugyanakkor e gazdaságok valutáinak jelenlegi gyengeségét, amely - ha tartós marad - részben ellentételezheti a lefelé ható árnyomást az import drágításával.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint ugyanakkor Lengyelország növekedési szempontból is érzékeny az oroszországi és az ukrajnai válságra, érzékenyebb, mint a magyar és a cseh gazdaság.
A ház szerint ezt jelzi, hogy a lengyel feldolgozószektor aktivitást mérő beszerzésimenedzser-index (BMI) augusztusban a teljesítménybővülés és a visszaesés teoretikus mezsgyéjének tekintett 50-es küszöbérték alá csökkent, 13 hónapja először, miközben a cseh és a magyar BMI-mérőszámok növekedtek. A lengyel BMI ráadásul öt hónapja folyamatosan csökken.
Jócskán szívnak a lengyelek is
A Morgan Stanley szakértői szerint meglehetősen ritka, hogy a három közép-európai EU-gazdaság gyáripari aktivitási mutatója ilyen mértékű divergenciát mutasson, és a jelenséget magyarázhatja, hogy a lengyel gazdaságot a másik kettőnél erősebben sújtja az orosz-ukrán válság.
Ezt támasztja alá, hogy a teljes lengyel export 8 százaléka irányul az orosz és az ukrán piacra, a magyar és a cseh kivitelnek azonban csak 5, illetve 4 százalékát veszi fel e két piac - hangsúlyozzák a Morgan Stanley közgazdászai.
A ház szerint az orosz és az ukrán piacra szánt kivitel várható visszaesése akár 0,5 százalékpontnyit is lefaraghat a cég által Lengyelországban várt idei növekedési ütemből. A Morgan Stanley jelenlegi előrejelzése az, hogy a lengyel GDP-érték 2014-ben 3,6 százalékkal bővül.
E cég elemzői is felhívták a figyelmet az orosz élelmiszerimport-tilalom várható deflációs hatásaira. A ház hangsúlyozza, hogy az élelmiszer-árinfláció mindhárom közép-európai EU-országban máris negatív, és az élelmiszerfélék jelentős súllyal vannak jelen inflációs kosarukban, így az orosz embargó jelentős hatást gyakorolhat a három gazdaság inflációs profiljára.
Ha olajra lépnek
Ellenkező irányú inflációs hatással járhat ugyanakkor egy esetleges megtorló jellegű orosz olajexport-korlátozás. A Morgan Stanley londoni elemzői szerint ez nem túl valószínű, tekintettel arra, hogy az olajexport adja az orosz államháztartási bevételek 44 százalékát, ám nem is zárható ki, hogy Oroszország hazafias meggondolásokból egy ilyen válaszlépésre is elszánja magát.
Ez geopolitikai kockázati felárat adna hozzá az olajárakhoz, és az energiahordozók nagyobb súllyal - hozzávetőleg 15 százalékkal - vannak jelen a közép- és kelet-európai gazdaságok inflációs kosarában, mint Európa legtöbb más gazdaságában (11 százalék).
Az olajárak esetleges megugrása így nagyobb felhajtóerőt adna a felzárkózó európai térség inflációjának, mint más országokban, különösen annak figyelembevételével, hogy az energia-árinfláció jelenleg rendkívül alacsony ebben a régióban - fejtegették a Morgan Stanley londoni elemzői.
|
Már megint mit csináltak az oroszok? Moszkva csütörtökön közölte: az ellene bevezetett nyugati szankciókra válaszul egy éven át nem engedi be a területére az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó marhahúst, sertéshúst, gyümölcs- és zöldségtermékeket, baromfit, halat, sajtot, tejet és tejtermékeket. Az embargó több százmillió euró kárt okozhat az európai uniós termelőknek, akik emiatt máris az Európai Unióhoz fordultak, kompenzációt kérve. Részletek >>> |
De jó előre szólnak, úgyhogy fel lehet rá készülni. 
