• A keleti fronton egy több tucatnyi harckocsival és lövészpáncélossal indított, második világháborús stílusú orosz támadást vert vissza az ukrán hadsereg az elmúlt napokban. Ez volt a háború eddigi legnagyobb gépesített támadó akciója a front egyetlen pontján.
• A front legészakibb szakaszán, Kupjanszk térségében kisebb sikeres támadást hajtottak végre az ukránok távolabbra tolva a frontot a várostól. Eközben az oroszok az ettől délre lévő a Liman térségébe csoportosíthatták át erőik egy részét innen, ahol nagyobb sikerrel próbálnak előretörni.
• Nagy tűz volt az Uralmas egyik üzemében ismeretlen okból. A háttérben nem dróntámadás áll. A gyárban tüzérségi lőszereket gyártanak.

• A frontról érkező információk, fotók szerint indiai lőszert kaptak az ukránok. Nem hivatalosan, hanem minden bizonnyal a cseh közvetítéssel folyó beszerzés keretében. Az indiai hadsereg egyébként jelentős részben orosz fegyvereket használ.
• Az autója elleni pokolgépes merényletben meghalt az orosz megszállás alatt lévő ukrajnai Luhanszk megye orosz közigazgatásának helyettes vezetője, Valerij Csajka. Nem ő az első, aki hasonló módon vesztette el az életét a Moszkva által kinevezett tisztviselők közül.
• Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint egy háború előtti időszakban élünk Európában, mint 1939- ben, ám a helyzet inkább 1936-ra hasonlít – mondta Tim Marshall, a Prisoners of Geography című könyv szerzője. Ez az időszak volt az olasz és a német autoritárius rezsimek megerősödésének periódusa. A németek beavatkoztak a spanyol polgárháborúba, hogy felmérjék, mire jók a fegyvereik. Egy biztos, ha Ukrajna elesik, akkor csak idő kérdése, hogy Európa többi része belekeveredjen egy háborúba az oroszok ellen. Az orosz vezetés soha nem látta be, hogy a Baltikum független legyen Oroszországtól, és ha vissza tudják állítani az uralmat a három balti állam felett, akkor meg is teszik – véli a szakértő. Úgy gondolják, hogy ezek az országok – akárcsak Moldova vagy Georgia (Grúzia) – az ő „hátsó udvaruk”, ami ellenőrzésük alatt kell tartani. A NATO ugyan jóval erősebb katonailag, de ha Donald Trump visszatér az USA lére, és felhígítja a szövetséget, például az USA nem áll ki Ukrajna és a Baltikum mellett, az felhívás lenne keringőre az oroszoknak.
• A szakértők többsége egyetért abban, hogy a bizonytalanság korszakát éljük, ám valójában egy nagy átalakulásban vagyunk – mondta Robert Fox brit katonai szakújságíró, aki 56 éve kíséri figyelemmel a világpolitika alakulását. Ennek az átalakulásnak a legnehezebb része az információs háború, amelyben háttérbe szorul a tényszerű, elemző újságírás. A politikusok keleten és nyugaton egyaránt tolerálják vagy támogatják ezt, mert fontosabb nekik, hogy a média az ő céljaikat, szolgálja, mint az, hogy igazat mond-e vagy sem. További eleme ennek az átalakulásnak, hogy főként Kelet-Európa, de az egész kontinens rohamosan változik. Nem tudni, mit hoz a jövő, de biztos, hogy Oroszország és az EU lényegesen más lehet három-négy év múlva ahhoz képest, amilyen most. A társadalmak elöregedése, a munkaerő zsugorodása, a fiatalok elfordulása a közélettől párosul azzal, hogy a nyugati civilizáció elveszti az önbizalmát. Szerinte elképesztően izgalmas, ami történik, nagy feladatot ad azoknak, akik nem a közösségi média vezérelte újságírásra hagyatkozva akarják ezt nyomon követni.
• Az év első két hónapjában 60 százalékkal nőtt a csődök száma az orosz vállalatok körében – jelentette a Kommerszant gazdasági médium. Ezt megelőzően lejárt a cégek fizetésképtelenné válásával kapcsolatban 2022-ben bevezetett moratórium. Eközben az orosz jegybank 2023 végén 16 százalékra emelte alapkamatát, ami megdrágította az adósságok újrafinanszírozásához szükséges hiteleket.
• Az oroszországi Ulan-Ude városának lakói a jövőben nem választják meg közvetlenül polgármesterüket, hanem távol-keleti Burjátia régió közgyűlésének elektori testülete jelöli ki a város vezetőjét. Ezt követően csak négy régiós főváros, illetve Moszkva és Szentpétervár marad olyan város, ahol közvetlenül választják meg a helyhatóság vezetőjét.
• Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke együttérez a moszkvai terrortámadás áldozataival, ha ezt nem is mutatja – állította a Kreml sajtóosztálya. Ezzel magyarázzák miért nem találkozott még mindig a tragédia áldozatainak hozzátartozóival, miközben az EU és a USA képviselői felkeresték a merénylet helyszínén kialakított alkalmai emlékhelyet. Ha nem is borítják könnyek az arcát, nagyon fájdalmasan éli meg a történteket – mondta Dmitrij Peszkov kormányszóvivő.

Források: BBC, Guardian, Moscow Times, Times Radio