Cipi Livni jobbközép Kadima pártja mindössze egy képviselői hellyel előzte meg a Benjámin Netanjahu irányította jobboldali Likudot
Cipi Livni külügyminiszter jobbközép Kadima pártja szoros versenyben, mindössze egy képviselői hellyel megelőzte a Benjámin Netanjahu irányította jobboldali Likudot a kedden megtartott izraeli parlamenti választásokon
A Kadimának 28, a Likudnak 27 mandátuma lesz a 120 fős kneszetben a szerdán közölt előzetes végeredmény szerint.
A harmadik legerősebb párt a szélsőjobboldali Iszrael Béténu (Izrael az Otthonunk) lett 15 mandátummal, negyedik helyen a Munkapárt végzett 13 képviselővel. Az ultraortodox Sasz vallási párt 11 törvényhozót delegálhat a parlamentbe.
Habár mindkét nagy párt vezetője győztesnek kiáltotta ki magát, az izraeli választások eredménye egyértelműen a jobboldal térnyerését hozta, ami csorbíthatja a palesztinokkal kötendő megállapodás esélyét.
A legfeltűnőbb azoknak a politikai erőknek a térvesztése, amelyek nem vallási vagy nacionalista alapon állnak. Történetének legrosszabb választási eredményét érte el a Munkapárt, amely egy súlycsoportba került a vallásos Sasz párttal és az Iszrael Béténuval. Utóbbi főleg a néhai Szovjetunióból bevándorolt szavazókat tömöríti és lendületesen tör előre. A Sasz szavazótábora az ezredforduló óta stabilnak mondható.
Izraelben a parlamenti bejutási küszöb 2 százalék. Ennek tulajdonítható, hogy számos törpepárt is bekerült a kneszetbe 3, 4 vagy 5 mandátummal. Ezek között is többségben vannak a vallásos és nacionalista erők. A baloldali, európai értelemben liberálisnak számító pártok abszolút kisebbségbe szorultak.
Cipi Livni magabiztosan jelentette ki hívei előtt, hogy "Izrael lakossága újból mosolyoghat, ha megalakítjuk a következő kormányt". Livni lenne a közel-keleti állam első női kormányfője Golda Meir óta, Meir a 60-as és 70-es években töltötte be ezt a posztot.
Ennek a valószínűsége azonban meglehetősen csekély. A döntő kérdés a kormányalakítási megbízás szempontjából az, hogy melyik párt vezetőjének van nagyobb esélye egy szilárd parlamenti többséggel rendelkező koalíció összeállítására. Ennek alapján egyértelműen a Likud felé billen a mérleg nyelve. Kormányalakítási esélyét tovább növeli, hogy erős koalíciós partnerre számíthat az Iszrael Béténu pártban.
Az államfő elvileg a legtöbb parlamenti helyet szerző párt vezetőjét bízza meg a kormányalakítással. Ugyanakkor az is szempont, hogy az illető képes legyen szilárd többséget biztosítani majdani kormánya számára a parlamentben. Márpedig a Kadima és a vele szimpatizáló erők összesen 55 mandátummal bírnak, szemben a jobboldali és vallási pártok 65 képviselőjével. A helyi sajtó ebből kiindulva azt valószínűsíti, hogy Simon Peresz elnök a Likud vezérét fogja felkérni az új kormány megalakítására, amennyiben a jobboldali tömb felsorakozik Netanjahu mögött. Az államfőnek nagyjából egy hete van arra, hogy egyeztessen a parlamenti frakciókkal. A kijelölt miniszterelnöknek 42 nap áll rendelkezésre, hogy az új kormányt megalakítsa.
Az izraeli jobboldal megerősödése megfigyelők szerint csapást mérhet az új amerikai kormány reményeire. Barack Obama elnök és külügyi stábja abban bízik, hogy a választások után olyan koalíció alakul Jeruzsálemben, amely előmozdíthatja a béketárgyalásokat a palesztinokkal és a többi arab állammal.
Erre minimális az esély, amennyiben az Iszrael Béténu is helyet kap a koalícióban. A párt vezére, Avigdor Liberman ugyanis leszögezte: csak abban az esetben lép be a kormányba, ha a Gázai övezetet irányító Hamász kiszorul a hatalomból. Az Iszrael Béténu részvételével "nem lesznek sem közvetlen, sem közvetett tárgyalások a Hamásszal, sem pedig fegyverszünet" - hangoztatta Liberman.
Netanjahu 1996 és 1999 között volt már miniszterelnök, ám viszonya az akkori amerikai kormányzattal - amelynek élén Bill Clinton állt - meglehetősen feszült volt. Egy jobboldali koalíció megalakulása a megfigyelők többsége szerint inkább rontaná, semmint javítaná a közel-keleti válság megoldásának kilátásait. Mindazonáltal azt sem szabad elfelejteni, hogy a múltban éppen a keményen jobboldali izraeli kormányfők voltak azok, akik nagy lépéseket tettek az 1948 óta tartó izraeli-arab viszály rendezése érdekében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Izsó Márton - Csabai Károly | 2026. június 22. 10:14
Pleschinger Gyula Márkkal, a Wood & Company magyarországi vagyonkezelési részlegének vezetőjével a keddi kamatdöntés előtt beszélgettünk a világgazdaságban zajló folyamatokról, azok várható magyarországi hatásairól.
Titkos megállapodást, paktumot feltételez a Fidesz amögött, hogy hét alkotmánybíró kizárási okot jelentett be, ami miatt lekerült az Alkotmánybíróság (Ab) napirendjéről Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványának tárgyalása.
Roham indulhat a benzinkutakra annak hatására, hogy a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk Mfor Üzemanyagár-figyelője szerint a jövő héten tovább eshet a benzin és a gázolaj ára.
Cipi Livni jobbközép Kadima pártja mindössze egy képviselői hellyel előzte meg a Benjámin Netanjahu irányította jobboldali Likudot 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
