1p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Cipi Livni jobbközép Kadima pártja mindössze egy képviselői hellyel előzte meg a Benjámin Netanjahu irányította jobboldali Likudot
Cipi Livni külügyminiszter jobbközép Kadima pártja szoros versenyben, mindössze egy képviselői hellyel megelőzte a Benjámin Netanjahu irányította jobboldali Likudot a kedden megtartott izraeli parlamenti választásokon

A Kadimának 28, a Likudnak 27 mandátuma lesz a 120 fős kneszetben a szerdán közölt előzetes végeredmény szerint.

A harmadik legerősebb párt a szélsőjobboldali Iszrael Béténu (Izrael az Otthonunk) lett 15 mandátummal, negyedik helyen a Munkapárt végzett 13 képviselővel. Az ultraortodox Sasz vallási párt 11 törvényhozót delegálhat a parlamentbe.

Habár mindkét nagy párt vezetője győztesnek kiáltotta ki magát, az izraeli választások eredménye egyértelműen a jobboldal térnyerését hozta, ami csorbíthatja a palesztinokkal kötendő megállapodás esélyét.

A legfeltűnőbb azoknak a politikai erőknek a térvesztése, amelyek nem vallási vagy nacionalista alapon állnak.
Történetének legrosszabb választási eredményét érte el a Munkapárt, amely egy súlycsoportba került a vallásos Sasz párttal és az Iszrael Béténuval. Utóbbi főleg a néhai Szovjetunióból bevándorolt szavazókat tömöríti és lendületesen tör előre. A Sasz szavazótábora az ezredforduló óta stabilnak mondható.

Izraelben a parlamenti bejutási küszöb 2 százalék. Ennek tulajdonítható, hogy számos törpepárt is bekerült a kneszetbe 3, 4 vagy 5 mandátummal. Ezek között is többségben vannak a vallásos és nacionalista erők. A baloldali, európai értelemben liberálisnak számító pártok abszolút kisebbségbe szorultak.

Cipi Livni magabiztosan jelentette ki hívei előtt, hogy "Izrael lakossága újból mosolyoghat, ha megalakítjuk a következő kormányt". Livni lenne a közel-keleti állam első női kormányfője Golda Meir óta, Meir a 60-as és 70-es években töltötte be ezt a posztot.

Ennek a valószínűsége azonban meglehetősen csekély. A döntő kérdés a kormányalakítási megbízás szempontjából az, hogy melyik párt vezetőjének van nagyobb esélye egy szilárd parlamenti többséggel rendelkező koalíció összeállítására. Ennek alapján egyértelműen a Likud felé billen a mérleg nyelve. Kormányalakítási esélyét tovább növeli, hogy erős koalíciós partnerre számíthat az Iszrael Béténu pártban.

Az államfő elvileg a legtöbb parlamenti helyet szerző párt vezetőjét bízza meg a kormányalakítással. Ugyanakkor az is szempont, hogy az illető képes legyen szilárd többséget biztosítani majdani kormánya számára a parlamentben. Márpedig a Kadima és a vele szimpatizáló erők összesen 55 mandátummal bírnak, szemben a jobboldali és vallási pártok 65 képviselőjével. A helyi sajtó ebből kiindulva azt valószínűsíti, hogy Simon Peresz elnök a Likud vezérét fogja felkérni az új kormány megalakítására, amennyiben a jobboldali tömb felsorakozik Netanjahu mögött. Az államfőnek nagyjából egy hete van arra, hogy egyeztessen a parlamenti frakciókkal. A kijelölt miniszterelnöknek 42 nap áll rendelkezésre, hogy az új kormányt megalakítsa.

Az izraeli jobboldal megerősödése megfigyelők szerint csapást mérhet az új amerikai kormány reményeire. Barack Obama elnök és külügyi stábja abban bízik, hogy a választások után olyan koalíció alakul Jeruzsálemben, amely előmozdíthatja a béketárgyalásokat a palesztinokkal és a többi arab állammal.

Erre minimális az esély, amennyiben az Iszrael Béténu is helyet kap a koalícióban. A párt vezére, Avigdor Liberman ugyanis leszögezte: csak abban az esetben lép be a kormányba, ha a Gázai övezetet irányító Hamász kiszorul a hatalomból. Az Iszrael Béténu részvételével "nem lesznek sem közvetlen, sem közvetett tárgyalások a Hamásszal, sem pedig fegyverszünet" - hangoztatta Liberman.

Netanjahu 1996 és 1999 között volt már miniszterelnök, ám viszonya az akkori amerikai kormányzattal - amelynek élén Bill Clinton állt - meglehetősen feszült volt. Egy jobboldali koalíció megalakulása a megfigyelők többsége szerint inkább rontaná, semmint javítaná a közel-keleti válság megoldásának kilátásait. Mindazonáltal azt sem szabad elfelejteni, hogy a múltban éppen a keményen jobboldali izraeli kormányfők voltak azok, akik nagy lépéseket tettek az 1948 óta tartó izraeli-arab viszály rendezése érdekében.

"Meg kell ölni a Hamász kormányfőjét"
Újra támadják Dél-Izraelt 
Blair: a Hamász nélkül itt nem lesz béke
Izrael: nem lehet észrevenni a tűzszünetet

MTI

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ismerős név is van a Tisza Párt öt új alkotmánybíró-jelöltje között
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 18:57
Ligeti Miklós az egyik, az öt jelöltet hétfőn hallgatja meg a parlamenti bizottság.
Makro / Külgazdaság Kevesebbet ér a forint az euróhoz és a dollárhoz képest is, mint reggel
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 18:32
Csak a svájci frankkal szemben tudott erősödni a magyar fizetőeszköz.
Makro / Külgazdaság Erste: kegyelmi állapotban vagyunk, de ennek hamarosan vége lehet
Dobos Zoltán | 2026. szeptember 10. 18:19
Az Erste szakértői úgy vélik, hogy idén 1,7, jövőre pedig 2,2 százalék lehet a magyar gazdaság bővülése, amit a reálbér-emelkedéssel a fogyasztás, az új ipari kapacitásokkal és az uniós forrásokkal pedig a beruházások volumenének növekedése támogathat. A jelenlegi alacsony inflációs szintnek azonban hamarosan vége, a megemelkedett energiaárak az ipari termelői árakba begyűrűzni látszanak, és ezt hamarosan a fogyasztói árakban is érezni fogjuk. Kérdés, hogy ilyen reálgazdasági környezetben megvalósítható-e a piac által elvárt költségvetési konszolidáció, és a jegybank mikor jelenti be az inflációs cél csökkentését. A pénzintézet sajtó-háttérbeszélgetésén jártunk.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: Európa fordulóponthoz érkezett
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 17:16
A migráció volt a fő téma a visegrádi országok csúcstalálkozóján, amelyen Micheál Martin ír miniszterelnök is részt vett.
Makro / Külgazdaság Döntött a kamatszintekről az Európai Központi Bank
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 16:32
Júliusban változatlanul hagyták, szeptemberben viszont 25 bázisponttal emelték a három irányadó eurókamat szintjét.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: Nem inflációs, hanem növekedési problémánk van
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 13:53
A jegybankelnök az euró bevezetéséről beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen, amelyhez egyelőre csak az inflációra vonatkozó feltételt teljesíti Magyarország.
Makro / Külgazdaság Rossz hírekkel érkezett Kármán András, de kiutat is mutatott
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 13:08
Kifulladt a növekedési modell.
Makro / Külgazdaság 114 milliárdot tömködtek a magyar állam zsebébe, és még így is maradt pénz az asztalon
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 12:41
A meghirdetettnél jóval több kincstárjegyet adtak el, tovább csökkentek a kamatok is.
Makro / Külgazdaság Vihar előtti csend uralkodik csütörtökön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 10:44
Ki tudja, meddig tart.
Makro / Külgazdaság Az egész meddőségi szakma nem érti, miért volt szükség az államosításra
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 08:58
A nyilatkozatstop feloldása óta végre megszólalt a Dunamenti REK Reprodukciós Központ orvosigazgatója, Dr. Kovács Péter, aki azt mondja, azóta sem olvasott vagy kapott magyarázatot arra, miért vásárolták fel a magán lombikklinikákat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG