<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elemzői konszenzus szerint idén a világgazdasági növekedés lassulni fog, azonban a mindennapokban ez még nem válik érezhetővé. Ugyanakkor több olyan kockázati tényező van, amelyek közül bármelyik okozhat a vártnál nagyobb mozgást a pénzpiacokon. Barlai Róbert, az OTP Treasury regionális igazgatójának előrejelzése.
Barlai Róbert, az OTP Bank regionális treasury igazgatója

A tavalyi évet a gazdasági fundamentumokat tekintve viszonylag nyugodt, kiegyensúlyozott időszaknak könyvelhetjük el Magyarországról nézve, annak ellenére, hogy 2018-ban számos, előre nem látott fordulatra került sor. Ugyanakkor több olyan régóta velünk lévő tényező is változóban van, aminek köszönhetően jól teljesített a világgazdaság az elmúlt években. Kezd meginogni az amerikai és az európai gazdaság várható teljesítményébe vetett bizalom, érezhetően magas szintre emelkedtek a dollárhozamok, miközben a jegybankok 2019-re várhatóan véget vetnek a globális likviditás egy évtizedes bővülésének. Emiatt a részvénypiacokon érezhető volt egyfajta elbizonytalanodás, és a több éve tartó tőzsdei emelkedés átváltott egy volatilis, de alapvetően oldalazó jellegű mozgásba, sőt, a nagyobb tőzsdeindexek érdemi veszteséggel zárták a 2018-as évet.

Jelentősen lassult az eurózóna gazdasága, a GDP éves bővülése 2,5-2,7 százalékról 1,5-2 százalékra, ha pedig a negyedéves ütemek évesített bővülését nézzük, akkor 1 százalék környékére esett. Reális esély van rá, hogy idén a külső környezet romlása folytatódik majd. A fejlett országok növekedése várhatóan lassul, de jelentősek a negatív kockázatok, így nem lehet kizárni a lehetőségét egy nagyobb részvénypiaci korrekciónak sem a fejlett piacokon, sem a hazai parketten. Mindenesetre a növekvés megtorpanása olyan új tendencia, ami az idei évre is számos kérdőjelet vetít előre. Ráadásul több olyan jelentős világgazdasági kockázat is jelen van, melyek realizálódása teljesen felülírhatja a korábbi elképzeléseket.

Ezek a kockázatok befolyásolhatják elsősorban az idei év devizapiacát:

1.     Fékezőben az amerikai és az európai gazdasági növekedés

Az Egyesült Államok gazdasága közel tíz éve folyamatosan bővül, ez az ország gazdaságtörténetének eddigi leghosszabb növekedési szakasza, azonban az elemzők szerint a növekedési ciklus lassan a végéhez közeledik. Abban a kevéssé valószínű esetben, amennyiben az amerikai gazdaság már idén recesszióba süllyed, az Egyesült Államok különösen nehéz gazdasági helyzetben találná magát. Többek között amiatt a 2018-as adócsökkentés miatt, amely ugyan pillanatnyi lökést adott a gazdaságnak, de a költségvetési hiányt mostanra jócskán megnövelte. Az amerikai gazdaság esetleges recessziója mindenképpen az év fő kockázati tényezőjét jelenti – noha 2019 második felénél előbb nem várható a realizálódása, még valószínűbb, hogy csak 2020-ban következik be.

A kiváló 2017-es év után 2018-ban az első félévben kissé, a másodikban erősen befékezett az európai és a német növekedés, ami mögött több egyszeri tényező (új emissziós szabványok, autóipari hatása, francia sztrájkok) mellett meghúzódik egy váratlan és széles bázisú lassulás és elbizonytalanodás. Emiatt az eurózóna 2019. évi gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzések 2 százalékról 1,5 százalékra mérséklődtek, de az alig 1 százalékos növekedés sem zárható ki.

2.     Olasz válság kilátásban

Egyszerre többféle kockázatot is magában hordoz az olasz gazdaság. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a GDP 132 százalékára rúgó államadósság, a tetemes költségvetési hiány és mindemellett a meglehetősen euroszkeptikus új kormányzat együttes jelenléte miatt az elemzők többsége egyre inkább tart attól, hogy az olasz helyzetből egy új, a görögországinál is nagyobb válság alakulhat ki. Nagy kérdés, hogy a kötvényhozamok esetleges gyors emelkedése esetén az olasz államkincstár fizetőképes marad-e, s amennyiben nem, közbelép-e az Európai Központi Bank. A felek közötti viszony feszült, miután az olasz kormány költségvetési hiány megoldására tett javaslatát az Európai Bizottság túl kockázatosnak értékelte, és első ízben történt meg, hogy egy uniós tagállam költségvetését elutasította. Ugyan azóta megállapodás született, és így a problémát elnapolták, hosszú távon azonban komoly kockázatot jelent az olasz gazdaság fenntarthatatlan működése, a lassú növekedés és a meglehetősen törékeny bankrendszer.

3.     A török gazdaság recessziója

A 2018-as év recessziója és devizaválsága után egyfajta stabilizálódás látszik a török pénzpiacokon. A reálgazdaságban azonban csak most indul a recesszió, aminek az első jele a kiskereskedelmi forgalom (-7,5%), az építési engedélyek (-75%) és az autóeladások (-60/80%) gyors és jelentős zuhanása. Kérdés, hogy mekkora lesz a végén a recesszió és hogyan állja majd a sarat a török költségvetés és a bankrendszer. Az első sokk elültével lecsillapodtak a kedélyek, és gyengült a török folyamatok hatása a hazai pénzpiacra, de a líra esetleges újabb gyengülése eladási nyomást helyezhet a forintra is. Mivel Törökország geopolitikailag is jelentős szereplő, a török gazdaság sorsának alakulása több területen hatással lehet a kelet-európai régió országaiban, például az építőiparban vagy a kereskedelemben.

4.     Kínai hitelkockázat és a kereskedelmi háború

A kínai gazdasági modell fenntarthatósága az elemzők szerint régóta kérdéses. A bankrendszer és az árnyékbankok sokszor nehezen átlátható tevékenységének következtében az ország gazdaságát egyre nagyobb tartozások terhelik. Ezen belül különösen súlyos az eladósodottság az ingatlanszektorban és az önkormányzati cégek esetében. A pénzügyi összeomlás kockázata egyre nagyobb, ennek realizálódása és egy kínai gazdasági válság kitörése a nemzetközi kereskedelemre is súlyos hatást gyakorolna. Egy ilyen krízis kockázatát az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi vámháború érdemben növeli, mivel lassítja a kínai gazdaságot, így egyben komoly veszélyforrást is jelent a globális gazdasági folyamatokra is. A nemzetközi kereskedelem folytonos és gyors növekedésének megakasztása visszafoghatja a világgazdasági növekedést, növeli a nemzetközi konfliktusok kialakulásának veszélyét, illetve a kínai pénzügyi krízishelyzet kialakulásának esélyeit. Fontos figyelemmel kísérni, hogy a pillanatnyi fegyverszünet után mi következik.

5.     Brexit, vagy nem Brexit

Továbbra sem látható tisztán, hogy milyen formában fog végbemenni az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból. Mindenesetre az elemzők globális szinten nem tartják végzetesnek a piaci következményeket, tehát - legalábbis a világgazdaság egészét tekintve - 2019-ben a brit helyzet nem tartozik a legjelentősebb kockázatok körébe. Érdemes azonban nyitva tartani a szemünket, és figyelemmel kísérni az elkövetkező napok, hetek eseményeit.

6.     Európai Parlamenti választások

A májusban esedékes Európai Parlamenti választások tétje az európai politika jövőbeli irányainak kijelölése. A fő kérdés, hogy az integrációszkeptikus, unióellenes szárny erősödik-e meg, vagy pedig megmarad a mélyebb integráció híveinek ideológiai túlsúlya. A választások okozhatnak meglepetéseket, már csak azért is, mert gyakran a regnáló kormányzatokkal szembeni protestszavazatok határozzák meg az egyes tagállamok képviselői összetételét.

7.     Kiderülnek az új uniós költségvetési ciklus számai

Az európai döntéshozóknak idén kell meghozni a döntést a 2020-szal kezdődő újabb hétéves európai uniós költségvetésről, ami inkább hosszú távú kihatásai miatt lesz fontos. Az uniós források számos tagországban, köztük Magyarországon is fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés alakulásában. Éppen ezért az érintett tagországok számára kritikus kérdés lehet, hogy miként alakul majd a felhasználható pénzek nagysága. Magyarország két okból is az eddiginél kevesebb forrásra számíthat. Egyrészt a magyar GDP szintje közelít az európai átlaghoz, ami automatikusan a támogatások mértékének csökkenését vonja maga után. Másrészt, amennyiben a brit kilépés realizálódik, a teljes uniós költségvetés összege ennek megfelelően csökkenni fog. Végül a magyar kormány és az unió jelenlegi viszonya is a korábbinál rosszabb alkupozíciót feltételez.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Szputnyikkal ne menjen Amerikába!
Szakonyi Péter | 2021. október 23. 19:41
Alig több mint két héttel az amerikai határnyitás előtt csak egy biztos: Szputnyik-védőoltással nem lehet majd beutazni az USA-ba. A WHO által elismert oltásokkal - köztük a két kínaival - viszont igen. Az érdeklődés máris nagy és a légitársaságok árat is emeltek.
Makro / Külgazdaság Márki-Zay Péter: ugyanabból lett elegünk, mint az '56-os magyaroknak
Privátbankár.hu | 2021. október 23. 18:46
Az ellenzék közös megemlékezésén mindenki színpadra lépett, aki elindult az előválasztáson, és mindenki az összefogás mellett tette le a voksát - Márki-Zay Péter pedig elmondta, mire készül, ha sikerül leváltania Orbán Viktort.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: nagy kegyelem, hogy a nemzeti egység végig fennmaradt
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 23. 17:29
A Békemenet közönsége előtt tartotta meg október 23-i ünnepi beszédét Orbán Viktor - a témák között a baloldal, Gyurcsány Ferenc, Soros György, Brüsszel és 1956 is ott volt.
Makro / Külgazdaság Már a világ legnagyobb kőolajexportőre is klímasemlegessé akar válni
MTI | 2021. október 23. 13:19
Negyven éven belül klímasemlegessé akar válni Szaúd-Arábia - persze csak a saját gazdaságára vonatkozóan, az olajexport hatásairól szó sincs.
Makro / Külgazdaság Alkotmányellenes volt a kijárási tilalom, visszafizetik az emiatt kiszabott bírságokat a spanyolok
MTI | 2021. október 23. 10:50
Spanyolországban visszautalják az embereknek az első járványhullám idején, a korlátozások megszegéséért kiszabott bírságokat.
Makro / Külgazdaság Békemenet, összellenzéki megemlékezés - ma robban be igazán a negyedik hullám?
Privátbankár.hu | 2021. október 23. 10:12
Több tömegrendezvényt is tartanak ma a fővárosban az október 23-i ünnepen: lesz két Békemenet és egy összellenzéki tüntetés, Orbán Viktor is új helyszínen várja az ünneplő tömegeket. Egy rendelettel mára minden korlátozást feloldottak, így a védettséggel nem rendelkezők is szabadon vehetnek részt a rendezvényeken - miközben közel fél éve nem látott csúcson jár az új fertőzöttek csúcsa. Minden szervező arra kéri a résztvevőket: húzzanak maszkot.
Makro / Külgazdaság Lecsapott a Kaszás az al-Kaida egyik vezetőjére
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 23. 08:40
Amerikai dróncsapás végzett az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat egyik vezető tagjával Szíria északnyugati részében - közölte pénteken az Egyesült Államok hadseregének közel-keleti és közép-ázsiai műveleteit irányító parancsnoksága (Centcom).
Makro / Külgazdaság A pénzükön ülnek a magyar gazdagok, a szegények inkább kifizették tartozásaikat
Mester Nándor | 2021. október 23. 05:48
Eltérő megközelítéssel állnak hozzá a többletjövedelmükhöz az egyes társadalmi rétegek Magyarországon. A biztonság és a megtakarítás a két mozgatórugó, utóbbi még a közép rétegeknél is növekedett. Közben sokan költenek többet az egészségükre és a lakásfenntartásra és viharos tempóban növekszik az online költések aránya is.
Makro / Külgazdaság A magyarokat is megérinti az európai gáz-para - A hét videója
Izsó Márton - Király Béla | 2021. október 22. 19:45
A gáz ára idén óriási mértékben nőtt, igaz az utóbbi napokban visszaesést láthattunk. Európában továbbra is kiemelt téma a helyzet kezelése, annak ellenére, hogy összeomlásra aligha kell számítani.
Makro / Külgazdaság India új külpolitikai kurzusa – Franciaország és Izrael kiemelt szerepet kap
Káncz Csaba | 2021. október 22. 18:06
Új-Delhi több ok miatt is kinyújtja kezét a Kelet-Mediterráneum és Európa felé. Az AUKUS szerződés okozta sokkot követően Macron francia elnök azonnal hívta Modi indiai miniszterelnököt, megvitatva „India és Franciaország szorosabb együttműködését az Indo-csendes-óceáni térségben”. Káncz Csaba jegyzete.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos