2016. áprilisban a kivitel értéke 8 milliárd euró (2500 milliárd forint), a behozatalé 7 milliárd euró (2192 milliárd forint) volt.
2016. áprilisban az egy évvel korábbihoz képest Euróban kifejezve az export értéke 5,2 százalékkal nőtt, az import 2,2 százalékkal csökkent.
A külkereskedelmi aktívum 558 millió euróval nőtt, és 989 millió eurót tett ki. (Az egyenleg értéke 30 millió euróval magasabb az első becslésben közölt értéknél.)
A gépek és szállítóeszközök volumene a kivitelben 10,5, a behozatalban 1,2 százalékkal bővült. A közúti járművek importvolumene közel ötödével nőtt – az újabb beruházások, az állami flottavásárlások, illetve az új modellek gyártása folytán. Ezekkel összefüggésben az exportvolumenük 10 százalék körül bővült. Az energiafejlesztő gépek forgalma mindkét irányban közel negyedével nőtt, leginkább a járműgyártáshoz kapcsolódóan.
Az importban a legnagyobb forgalmú villamosgépek behozatala (főként az elektronikus integrált áramkörök és mikroszerkezetek forgalomnövekedése miatt) 10 százalékot megközelítően, kivitele (nagyrészt a kapcsolótábla, -panel, -tartó keresletnövekedése folytán) kismértékben lett több. Az árufőcsoport átlagát meghaladóan bővült az általános rendeltetésű ipari gépek behozatala, illetve a híradástechnikai, hangrögzítő és lejátszó készülékek kivitele (ez utóbbi többek között a termelés kapacitását növelő, közelmúltban végrehajtott beruházásoknak köszönhető).
A feldolgozott termékek export- és importvolumene egyaránt 9,1 százalékkal nőtt. A fémtermékek export- és importforgalma az autóipari fellendülés, az iparágat érintő beruházások következtében tizedével, a vas és acél behozatala ötödével, kivitele negyedével nőtt. A gumigyártmányok behozatala az autóipari megrendelésekhez kapcsolódóan hatodával emelkedett. A szakmai, tudományos ellenőrző műszerek importja főként a gyógyászati műszerek forgalomnövekedése miatt hatodával, exportja az automata szabályozó- vagy ellenőrző műszer és készülékek bővülő kereskedelme folytán ötödével lett több. A gyógyszerek kereskedelme kifelé és befelé is kismértékben csökkent a tavaly ilyenkori magas bázishoz képest. A lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó ruházati cikkek és öltözék-kiegészítők importforgalma az előző hónapokhoz hasonlóan magas értékű volt, volumenben hatodával nőtt.
Az energiahordozók importvolumene 7,3 százalékkal csökkent. A természetes és mesterséges gáz behozatala harmadával bővült – a forintárak nagyarányú csökkenése mellett. A kőolaj és kőolajtermékek importvolumene hatodával lett kevesebb, a forintárak közel 30 százalékos csökkenésével párhuzamosan. A kisebb részarányú villamosenergia-behozatal importvolumene 10% körüli mértékben csökkent.
Viszik a cukrot
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 1,6 százalékkal csökkent, az importé 10,3 százalékkal emelkedett. A gabonakivitel volumene – a kukoricaexport nagymértékű csökkenése folytán – negyedével esett, leginkább Románia és Hollandia viszonylatában.
A cukorimport több mint 40 százalékkal nőtt, részben az uniós cukorkvóta kivezetése miatti felvásárlás következtében. A zöldségfélék és gyümölcsök kivitele több mint tizedével bővült – a növekvő gyümölcs- és zöldségléexport miatt. Két számjegyű bővülés jellemezte a hús- és húskészítmény behozatalát (főképp az elkészített és konzervált húsét, sertéshúsét), illetve az élő állat (elsősorban élő szarvasmarhafélék) kivitelét is. A kisebb részarányú dohány és dohányáru a külkereskedelem mindkét irányában a másfélszeresére nőtt.
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
