Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint Moszkva hazaküld egy magyar diplomatát, miután Budapest is kiutasított korábban egy orosz nagykövetet a Nagy-Britanniával való szövetségi szolidaritás jegyében– írja a Reuters. Az orosz külügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint a tárcához bekérették Balla János moszkvai nagykövetet, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át. A dokumentum értelmében Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította az orosz fővárosban működő magyar nagykövetség egyik munkatársát "válaszul Magyarország barátságtalan és megalapozatlan követelésére".
Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés volt ügynökének ügye március elején robbant ki, amikor a férfit eszméletlenül találták meg Salisbury egyik bevásárlóközpontja előtt egy padon. A meg nem erősített információk szerint egy Fentanyl nevű, fájdalomcsillapítókhoz használt, rendkívül erős szertől lettek rosszul. Késpbb megerősítették: az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal ellen követtek el merényletet idegméreg felhasználásával.
Miután Moszkva nem adott hiteles magyarázatot a gyilkossági kísérlettel kapcsolatban, a brit kormány 23 orosz diplomatát utasított ki az országból. Erre reagálva Moszkva nemkívánatos személynek nyilvánított szintén 23 brit diplomatát, visszavonta a szentpétervári brit főkonzulátus megnyitására és üzemeltetésére vonatkozó engedélyt, és Oroszország területén leállíttatta a kulturális és oktatási ügyekkel foglakozó British Council tevékenységét.
Sorozatos kiutasítások
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban azt mondta, Nagy-Britanniának két oka lehetett minderre: az egyik, hogy az ország vezetése az EU-val folytatott Brexit-tárgyalásokon nem tudta elérni, amit a lakosságnak ígért és erről el akarja terelni a figyelmet. A másik, hogy a britek mindig vezető szerepet akartak játszani, amire most az oroszellenesség az egyetlen terület, amelyen lehetőség nyílik a számukra – tette hozzá Lavrov.
|
Háttér Szkipal tíz éven át dolgozott a brit szolgálatnak, Nyugat-Európában tevékenykedő orosz ügynökök tucatjait leplezte le, és a hivatalos orosz vádak szerint ezért 100 ezer dollárt kapott az MI6-től. Szkripalt végül 2006-ban Oroszországban 13 év fegyházra ítélték, ám 2010-ben, egy orosz-amerikai kémcsere során Nagy-Britanniába távozott, és rejtélyes körülmények között leszállt az Oroszországból Amerikába tartó gépről. |
Theresa May brit miniszterelnök a kiutasítási döntéssel és annak előzményeivel kapcsolatban elmondta: a brit szakértői vizsgálat megállapítása szerint a novicsok nevű, orosz fejlesztésű, fegyverekben is használható minőségű idegmérget használták Szkripal megmérgezéséhez.
Az orosz diplomatákat azonban nem csak London küldte haza, rövid idő alatt számos ország jelentette be az orosz nagykövetek kiutasítását. Donald Trump amerikai elnök 60 diplomatát utasított ki az Egyesült Államokból - többségében olyan személyeket, akikek orosz kémként tartanak nyilván, továbbá elrendelte Oroszország seattle-i konzulátusának bezárását is.
Ezen felül pedig Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Románia, Lengyelország és a Balti-államok, de Ukrajnából is elzavartak 13 orosz diplomatát. A listához később a NATO is csatlakozott, a főtitkár ugyanis visszavonta hét orosz diplomata akkreditációját, továbbá az orosz képviselet személyzetének létszámát húsz főben maximalizálták.
Annyit küldenek el, ahány hazajön
Nem Oroszországtól függ, hogy milyen messzire mehet el a diplomaták kölcsönös kiutasítása, ebben a kérdésben a Nyugatnak kell elsőként leállnia - jelentette ki Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter szerint a diplomaták kiutasításánál szimmetrikusan járnak el, a kölcsönösség elve alapján. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ellenintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Nagy-Britannia a londoni orosz kereskedelmi képviselet bezáratása mellett döntene.
Lavrov szerint Moszkvával ellentétben pont, hogy a brit titkosszolgálat és a brit kormány is érdekelt lehetett a Szkripal-ügy kirobbantásában. Moszkva egy 13 kérdésből álló intézett a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) műszaki titkárságához, amelyben arra próbál választ kapni, hogy a britek a saját nyomozásuk alapján milyen információt és adatokat juttattak el a szervezethez az üggyel kapcsolatban, illetve hogy az OPCW hajlandó-e ezeket megosztani Oroszországgal.
Moszkvát az is érdekli, hogy London milyen jellegű segítséget kért a szervezettől, és hogy pontosan minek a megerősítését kérik tőle: azt-e, hogy bénító idegmérget alkalmaztak, vagy hogy az a nyugati meghatározás szerinti „novicsok” kategóriába tartozik-e.
|
Elege van az oroszoknak: a Nyugatnak sürgősen vissza kell fognia magát? Diplomáciai bonyodalmakhoz vezetett, hogy valakik megmérgezték Szergej Szkripal volt orosz-brit kettősügynököt és lányát még egy pár hete. Miután egyre több jel arra mutat, hogy az orosz kormányzat lehet a mérgezés mögött, kiutasítási párharc kezdődött a világ és Oroszország között. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
