|
| Kép forrása: EPA/Valda Kalnina |
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy moszkvai tanácskozáson beszélt erről, amelyet Jevgenyij Primakov néhai orosz miniszterelnök és külügyminiszter (1929-2015) emlékének szenteltek.
"Most, hogy az Egyesült Államokban véget ért a választási kampány, és az új elnök hamarosan beköltözik a Fehér Házba, szeretném remélni, hogy esély nyílik a kapcsolatok javítására, amelyek nemcsak a két ország népei számára, hanem a nemzetközi stabilitás és biztonság szavatolása szempontjából is fontosak" - mondta.
|
Mi lesz, ha Trump mégis ujjat húz Putyinnal? Orosz és kínai megítélés szerint a biztonságpolitikai tengelyük érintetlen marad, a várható Trump-Putyin közeledés ellenére is. Kína mellett Irán bizonyulhat még olyan országnak, amely körül jó eséllyel kiújulhatnak az ellentétek a Kreml és a Fehér Ház között. Ha élesbe fordul a helyzet, Putyin geopolitikai defenzívába szoríthatja Trumpot és fanatikus csapatát. Káncz Csaba jegyzete >>>> |
Putyin megállapította, hogy a kétoldalú viszony az elmúlt évek során jelentősen megromlott, de szerinte ez nem Oroszország hibájából történt. Az orosz elnök a fórumon elmondta, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel a telefonbeszélgetésük során mindketten egyetértettek abban, hogy "az orosz-amerikai kapcsolatok nem kielégítő állapotát javítani kell".
"Országunk kész megtenni a ráeső részt ezen az úton" - mondta.
Az orosz elnök kifejezte meggyőződését, hogy az összes érintett ország részvételével meg lehet oldani a közel-keleti helyzetet. Külön kiemelte egy széles körű terrorellenes front létrehozását célzó orosz kezdeményezést, rámutatva, hogy ennek nincs alternatívája.
Emlékeztetett rá, hogy Primakov óva intett a világi közel-keleti rendszerek megdöntésétől, mert az katasztrófához vezet majd. Kitért arra is, hogy a néhai realista és pragmatikus politikus felismerte az egypólusú világ életképtelenségét, és hogy ösztönzője volt Oroszország együttműködésének Indiával és Kínával. Putyin szerint a titkosszolgálati múlttal is rendelkező néhai volt miniszterelnök az első, aki azt javasolta, hogy találjanak békés megoldást az iráni nukleáris program problémájára.
Riasztó jelentések érkeznek a Gázai övezetből, több mint 140 ezer ember kényszerül elhagyni a palesztin terület déli részét. 
