• A felőrlő háború folytatódását várják a Moscow Timesnak nyilatkozó katonai szakértők Ukrajnában, amelyben egyik fél sem fog elérni jelentős területi nyereségeket. Az orosz hadsereg létszámbeli és tüzérségi fölénye ellenére nem rendelkezik kellő erőforrásokkal az áttöréshez. Ezért lassú taktikai térnyerésre és az ukrán hadsereg kimerítésére próbálja használni eszközeit. Az ukrán fél védekezésre kényszerül a túlerővel szemben, miközben próbálja visszanyerni támadó kapacitását. Friss hírek szerint az ukránok az orosz védelmi vonalhoz hasonló lövészárok- és aknamezőrendszert építettek ki a keleti fronton és végig az orosz és fehérorosz határ mentén 1000 kilométer hosszan.

• A fronton zajló harcok fele Avgyijivka körül történik. A valaha 30 ezres, romhalmazzá vált város déli részén lévő ukrán csapatokat a bekerítés veszélye fenyegeti. A település védelmét vezető Vitalij Barabas tájékoztatása szerint a harcok a városon belül folynak. Az orosz tüzérségi fölény öt az egyhez. A legfrissebb hírek szerint az ukrán hadsereg ellentámadásra készül, hogy megszüntesse azt az orosz kiszögellést, ami a város két részre szakításával fenyeget.

• A tavaly májusban orosz kézre került Bahmut környékén lévő falvak szintén orosz nyomás alá kerültek. A védekező ukránok magaslatokra vonultak vissza, így meg tudják állítani az orosz támadásokat, sőt ellentámadásokat is indítanak.

• A világ ellenséges nemzetek, etnikumok halmaza, amelyek folyamatosan zéró összegű játszmákat játszanak egymással. Így láthatja Vlagyimir Putyin a globális társadalmat – mondta Mark Galeotti brit politológus, Kelet-Európa-szakértő videópodcastjában. Ez szerinte abból az interjúból derül ki, amit az orosz államfő Tucker Carlson amerikai tévésnek adott.
• Úgy látszik, hogy Putyin szerint, ha harcra kerül a sor, akkor az jár a legjobban, aki elsőnek üt. Az is kiderült, mennyire vágyik az oroszok elnöke arra – és ebben osztozik a társadalom jelentős részével –, hogy a Nyugat értékelje. Ez a fajta gondolkodás úgy szól, hogy mi a saját szájunk íze szerint akarjuk intézni a dolgokat, és azt várjuk a Nyugattól, hogy erre helyeseljen. Az orosz rezsim ellenálló-képességét egy váratlan válság tesztelné – mondta Galeotti a Times Online-nak adott interjújában. Például egy a 2023. júniusi Prigozsin-lázadáshoz hasonló felfordulás, vagy az orosz föderáció valamelyik köztársaságában kirobbanó lázadás, ami a tovaterjedés veszélyével fenyegetne, vagy Vlagyimir Putyin súlyos megbetegedése, vagy a csernobilihez hasonló atomerőmű-baleset. Az átlagos társadalmi elégedetlenséget, a kisebb mozgolódásokat simán el tudják fojtani az eddig alkalmazott hatósági eszközökkel. A rezsim nem tudja fenntartani éveken át párhuzamosan a háború támogatását és a társadalom kontroll alatt tartását – folytatta a szakértő. A megemelt katonai kiadások a civil szektoroktól viszik el az erőforrásokat, a bérek növekedése nem ellensúlyozza az élelmiszer-inflációt, a gazdaság túlfűtött a hadi kiadások miatt. Ez apránként őrölheti fel a társadalom tűrőképességét. Putyin hatalmának három pillére, az államfő legitimitása, a belügyi apparátus feletti ellenőrzése és a pénztartalékok, amelyekből tud osztogatni a rendszer stabilitásának fenntartásához – folytatta a szakértő. Mindhárom erodálódik. Putyin egyre inkább egy valóságérzékelését elvesztett, öregedő figurának látszik, szabadon felhasználható pénz alig van, a Prigozsin-lázadás idején a biztonsági apparátus egy időre lefagyott. Ugyanakkor nem láthatjuk előre, hogy mindezek mikor és hova vezetnek.

• Az amerikai politikai és hivatali elit, a politikusok, a hírszerzés szakértői és a társadalomtudósok azt hitték 30 évvel ezelőtt, hogy a Szovjetunió összeomlása után a gyenge, kaotikus Oroszország beolvad a fennálló világrendbe – mondta David McCloskey, a CIA volt munkatársa. Ebben alapvetően az USA diktálja a feltételeket, amit Oroszország mint egy működő demokratikus állam lényegében tudomásul vesz. Ez a felfogás alapvetően értette félre azt, ahogy az orosz elit, főként a Putyin körüli kemény mag gondolkodik. Elutasítják, hogy olyan játékot kellene játszaniuk, amelynek szabályait rajtuk kívül állók szabják meg. Akkor is ha országuk gazdaságilag lassan visszasüllyed egy viszonylag fejlett feltörekvő ország szintjére.
• Az orosz hatóságok letartóztattak egy bloggert azzal vádolva, hogy „rehabilitálja a nácizmust”. A 23 éves férfit Kreml-barát blogger kollégái jelentették fel, miután az Instagramon megjelentetett egy videót, amelyen „megcsiklandozza” egy háborús emlékű emberalakját.
• Az orosz országos választási bizottság nem hagyta jóvá a békepárti programot hirdető Borisz Nagyezsgyin indulását a márciusi elnökválasztáson. Hogy, hogy nem az általa benyújtott 105 ezer aláírás 15 százaléka hibás volt. Például egy részükön nem találták hitelesnek az aláírást. Nagyezsgyin fellebbez a döntés ellen a legfelsőbb bírósághoz. Ennek borítékolható eredménye után megpróbálhatja támogatóit felsorakoztatni az egyik álellenzéki jelölt mögött vagy valamilyen más civil akciót kezdeményezhet a választási kampányban. Az biztos, hogy nem lesz sok dobása.
• Felszámolja kapcsolatait orosz és fehérorosz ügyfeleivel a holdújévi ünnepek idejére (február 10-17.) a kínai Chouzhou Commercial Bank – adta hírül a Vedomosztyi gazdasági lap. Ez a pénzintézet volt az orosz vállalatok fő kínai pénzügyi tranzakciós csatornája a háború kitörése óta. Az újság forrásai szerint valószínűtlen, hogy a hivatalos ünnepi szezon után felújítanák a kapcsolatokat. Ez viszont logisztikai rémálom az orosz cégeknek.
• A japán kormány várhatóan 15,8 milliárd jen (106 millió dollár) Ukrajnának szánt támogatásról számol be a hónap közepén egy konferencián – adta hírül a Kyodo News meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. A pénzt helyreállítási munkálatokra adják egyebek mellett a mezőgazdaság területén.

Források: Guardian, Moscow Times, Times Radio