Új mechanizmusokra van szükség az európai biztonság szavatolásához, de nem a már meglévő megállapodások felülvizsgálása révén - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök az orosz hivatali partnerével hétfőn folytatott, több mint ötórás moszkvai tárgyalását követően. "Olyan új mechanizmusok kiépítésére van szükség, amelyek biztosítják a stabilitást a régióban, de ezeket az új rendelkezéseket nem lehet az elmúlt 30 év szerződéseinek felülvizsgálatával és az alapelvek felülvizsgálatával, vagy az alapvető európai jogok korlátozásával kialakítani" - hangoztatta Macron a Putyinnal közösen megtartott sajtóértekezleten.
Úgy vélekedett, hogy mindez nem mehet az európai államok jogainak rovására és hogy Európának és Oroszországnak együtt kell működnie a biztonsági garanciákon, valamint a kontinens új biztonsági és stabilitási rendjén. Mint mondta, a felek megpróbálták megkeresni a pontokat, ahol álláspontjaik azonosak. Fontosnak nevezte a gyors cselekvést a feszültség további növekedésének elkerülése érdekében.
Hangsúlyozta, hogy sem az európaiak, sem Oroszország nem akar sem káoszt, sem instabilitást. Tartalmasnak nevezte a Putyinnal folytatott tárgyalásokat és hangot adott meggyőződésének, hogy az elkövetkező napok "döntőek" lesznek az ukrajnai rendezés szempontjából.
Putyin szerint Macron több elképzelése reális alap lehet az ukrajnai rendezésért megteendő közös lépések számára. Közölte, hogy a francia elnök kedden esedékes kijevi látogatását követően telefonon újból fel fogja venni a kapcsolatot hivatali partnerével, aki meg fogja vitatni az ukrán vezetéssel a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokat.
Az orosz elnök azzal vádolta meg Kijevet, hogy az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások lerombolására vette az irányt, valamint hogy kerüli a tárgyalást a Donyec-medence szakadár köztársaságaival Ukrajna területi épsége helyreállításának békés lehetőségéről.
Megismételte, hogy az orosz garanciaigényekre adott válaszában az Egyesült Államok és a NATO figyelmen kívül hagyta Oroszország három fő aggályát: azt, hogy az észak-atlanti szövetség ne folytassa a keleti bővítést, hogy az Oroszországgal szomszédos településekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket és hogy a NATO katonai infrastruktúráját állítsák vissza az 1997-es állapotba.
Nehezményezte, hogy a NATO 2019-ben elfogadott katonai stratégiája Oroszországot fő fenyegetésként és ellenfélként nevezte meg, amit Moszkva nem tud figyelmen kívül hagyni. A francia elnök aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Oroszország 125 ezer katonát összpontosított az ukrán határ közelében, amelyre válaszul Putyin azt mondta, hogy Kijev ugyanekkora erőt vont össze a Donyec-medencében.
Már eddig is távoztak miniszterek. 
