Putyin ügynöke és a londoni per – Trump és Orbán is beúszik a képbe

Őrizetbe veszik Julian Assange-ot Londonban, 2019. április 11-én. EPA/STRINGER

Julian Assange 14 éve alapította a WikiLeakset. Tett közzé anyagot a Guantánamói-öböl-beli fogolykínzásokról és az amerikai hadsereg afganisztáni, valamint iraki háborújáról is titkos dokumentumokat hozott nyilvánosságra - köztük civilek meggyilkolásáról. A WikiLeaks becslések szerint nagyjából 500 ezer titkos amerikai diplomáciai távirathoz jutott hozzá – ám az amerikai hírszerzés szerint ezeket valójában az orosz hírszerzés szerezte meg, és adta tovább Assange-nak. A WikiLeaksszel kapcsolatos munkásságáért Assange 2008-ban megkapta a The Economist ’Freedom of Expression’ díját.

Ecuador árulása

Assange 2012-ben kérte Ecuador menedékjogi oltalmát, mert attól tartott, hogy Nagy-Britannia kiadja Svédországnak (ahol szexuális erőszakkal vádolják), a svéd hatóságok pedig kiadhatják őt az Egyesült Államoknak. A virginiai szövetségi államügyészi hivatal már régóta nyomoz Assange ügyében. A nyomozók azt is vizsgálták, hogy a WikiLeaks működtetőinek van-e büntetőjogi felelősségük a CIA kiberprogramját leleplező kiszivárogtatásuk miatt.

A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokat vizsgálta az úgynevezett Mueller-bizottság is: nevezetesen azokat az elektronikus leveleket, amelyek a Demokrata Országos Bizottságtól (a Demokrata Párt vezető szervétől), valamint Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt kampányfőnökétől, John Podestától kerültek ki a 2016-os elnökválasztási kampányban. A Robert Mueller-vezette különbizottság egyébként azt vizsgálta, történt-e összejátszás a 2016-os elnökválasztási kampány idején Trump kampányának munkatársai és oroszok között.

2019 tavaszán aztán Ecuador londoni nagykövetségén tartóztatták le Assange-t - a Scotland Yardot maga az ecuadori nagykövet engedte be a követségre, miután megvonták Assange menedékjogát. Pontosan egy hete aztán megkezdődött Assange kiadatási pere Londonban. A bírósági eljárás azonban még évekig eltarthat, az ügy tétje az, hogy Assange-t a brit kormány kiadhatja-e az Egyesült Államoknak.

A Mueller-bizottság jelentése

A per már ezalatt a pár nap alatt is bővelkedett meglepetésekben. Assange védői azt állították, hogy Dana Rohrabacher republikánus kongresszusi képviselő 3 évvel ezelőtt meglátogatta védencüket a nagykövetségen, és Trump felhatalmazásával egy titkos megállapodást ajánlott: a Fehér Ház megbocsát Assange-nak, ha cserébe az kijelenti nyilvánosan, hogy az oroszoknak semmilyen szerepük nem volt a Demokrata Országos Bizottság e-mailjeinek nyilvánosságra hozásában a 2016-os elnökválasztás előtt.

Rohrabacher egyébként Putyin barátjának számított, és nem mellékesen ő volt évekig az Orbán-kormány legfőbb támogatója az amerikai Kongresszusban – egészen 2018-ig, amikor kiesett onnan. Nem nagy meglepetés mindezek után a Mueller-jelentés megállapítása, miszerint Assange valójában az orosz hírszerzés ügynöke.

Piszkos per, aljas megállapodás

MIndettől függetlenül az Assange-per brit bírája a pártatlanságnak még a látszatát is kerüli. Az egész tárgyalás az igazságszolgáltatás kicsúfolása, amelyre egyébként az angolszászoknak még külön kifejezésük is van, ’kangaroo court’-nak hívják. A kiszivárogtató Assange egy zárt üvegkalickában ül a tárgyalás teljes időszaka alatt - akárcsak egy vadállat - és még az ügyvédjével sem válthat szót.

De miért adta ki Ecuador Assange-ot, aki pedig 2017-ben még az ország állampolgára is lett? Nos, a súlyosan eladósodott ország elnöke, Lenín Moreno minden bizonnyal titkos háttérmegállapodást kötött Washingtonnal. Assange kiadása után pár hónappal beengedte a Pentagont az országához tartozó Galapagos szigetekre (San Cristobal). A sziget geostratégiai jelentősége előtt meg kellett hajolnia Ecuador alkotmányának (amely 2008 óta tiltja külföldi katonai bázisok létrehozását) és a természetvédelemnek is (a szigetek az UNESCO által kijelölt Világörökségi Helyszín és bioszféra rezervátum).

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)