- Vasárnap este rakétatámadások következtében áramszünet volt több kelet-ukrajnai régióban, így Harkov, Szumi, Dnyipropetrovszk, Poltava és Donyeck körzetében, valamint az Oroszországhoz tartozó Belgorod régióban is. Az áramellátás hiánya miatt több városban az ivóvíz-szolgáltatás is szünetelt. Tűzesetet jelentettek a zmijevi és a szinylnyikovei elektromos központból. A rakétatámadásokban legalább hárman meghaltak. A közművek szolgáltatásait még az éjszaka folyamán helyreállították.
- Igor Terekov, Harkov polgármestere az áramszolgáltatók elleni támadást az oroszok „bosszújának” nevezte, amit az elmúlt napok ukrán hadi sikereire adott válasznak vélt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az „orosz terroristákat” okolta. Aláhúzta, katonai célpontot nem ért támadás, annak célja az volt, hogy megfosszák az embereket a világítástól és a fűtéstől.
- Ramzan Kadirov oroszpárti csecsen vezető élesen bírálta az orosz hadvezetést a kudarcok miatt, és felvetette, tájékoztatni fogja Putyin elnököt a helyzetről. „Kénytelen leszek beszélni a védelmi tárca és az ország vezetésével, hogy elmagyarázzam nekik a valós helyszíni helyzetet” – mondta a nacionalista vezető. „Ez egy nagyon érdekes helyzet. Megdöbbentő, mondhatnám” – tette hozzá a The Guardian tudósítása szerint.
- Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az orosz csapatok visszavonulásával kapcsolatban azt állította, csupán az Izjumban és környékén levő erők „átcsoportosítása” történik, hogy megerősítsék a donyecki régiban levő védelmi vonalaikat.
- Az ukrán katonai hírszerzés Telegram-csatornáján azt írta, értesüléseik szerint mindössze 17 nap után felmentették az orosz nyugati hadseregcsoportot irányító Roma Berdnikov tábornokot. Az ukránok szerint a felmentés oka a harkovi régióból történt visszavonulás.
- Először fordult elő, hogy az Egyesült Államoknak a közel-keleti térségért és Közép-Ázsiáért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) beavatkozott az orosz regionális és helyhatósági választásokba oroszellenes propaganda terjesztésével – az MTI tudósítása szerint ezt jelentette ki Andrej Klimov, az orosz parlamenti felsőház állami szuverenitás védelmével és az orosz belügyekbe való beavatkozás megelőzésével foglalkozó ideiglenes bizottságának vezetője vasárnap Moszkvában. „Az oroszellenes propaganda továbbra is terjed a közösségi hálózatokon, egyebek között hamis fiókok segítségével. (…) Hogy ki csinálja ezt? Hagyományosan mindenki az amerikai külügyminisztériumot szokta megnevezi meg, de most már azt halásztuk ki, hogy a Középső Parancsnokság csinálja” – mondta Klimov az orosz Központi Választási Bizottság információs központjában. „A Központi Parancsnokság (megjelenése) már egy új aspektusa annak a háborúnak, amelyet ellenünk folytatnak” – tette hozzá. Klimov szerint az oroszellenes propagandát rendszerint a közép-ázsiai, észak-afrikai és közel-keleti országokon keresztül terjesztik el az orosznyelvű közösségi hálózatokon. Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke közölte, hogy levelet küldött a regionális választási bizottságoknak, amelyben azt javasolta, hogy legkorábban szerdán összegezzék a regionális vezetők és a törvényhozó gyűlések képviselői megválasztásának hivatalos eredményeit. Kérését azzal indokolta, hogy az illetékes testületek szeptember 14-ig „alaposan kivizsgálhatják” az összes beérkező panaszt és fellebbezést. Pamfilova elmondta, hogy az alacsonyabb szintű választások esetében az illetékes bizottságok maguk határozzák meg az eredmények összesítésének időpontját. A választásokkal kapcsolatban az orosz belügyminisztérium nyolc büntetőeljárást indított és 156 alkalommal állapított meg adminisztratív szabálysértést. A tárca szerint a választást befolyásolni képes esemény nem történt. Az ukrajnai háború beárnyékolja a választásokat, a független jelöltekre nyomás nehezedik, azokat pedig, akik bírálták a háborút vagy hadsereget, eltiltották a részvételtől.
- Az AFP jelentése szerint Zelenszkij ukrán elnök köszöntötte az Izjum városát felszabadító csapatokat.
- Az ukrán–magyar határszakaszon 6269-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7785-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t. A beléptetettek közül a rendőrség 291 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. Vonattal 263 érkeztek – köztük 87 gyermek – az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
(The Guardian, MTI, AFP)
Kiléphet Mark Rütte szerint az Egyesült Államok a NATO-ból? 
