Két ciklus vagy több?
Időről időre felvetődik a kérdés, hogy van-e olyan maximális időtartam, ami fölött már nem feltétlenül célszerű, ha ugyanaz az ember tölti be egy ország tényleges vezető tisztségét. Amerikában ezt a kérdést megoldották: két ciklusban maximálták a hivatal betöltését, így 8 évnél tovább nem lehet egy ember az ország élén (a képet kissé árnyalja, hogy a közelmúltban egy korábbi elnök fia is elnök lett, majd pedig egy korábbi elnök felesége lett elnökjelölt).
Érdekes módon Oroszországban is két ciklusra korlátozza az alkotmány egy ember elnökségét, de ezt Vlagyimir Putyin úgy oldotta meg, hogy a harmadik ciklusban miniszterelnök volt, és a vele szorosan együttműködő Dmitrij Medvegyev lett az elnök, majd Putyin visszatért). Kétségkívül Putyin a legrégebben de facto hivatalban lévő olyan vezető, akit népe valóban, szabad akaratából megválasztott. Oroszország helyzete viszont speciális: a korábbi szuperhatalom az előző elnök, Jelcin alatt jelentéktelenné vált, de Putyin visszafejlesztette nagyhatalommá, így érthető, hogy népszerűsége ilyen hosszan tart.
Gyarmati múlt, hosszú országlás
Ha megnézzük, mely országot vezeti a legrégebben egy ember, akkor az látszik, hogy ezek túlnyomó többsége Afrikában, illetve a poszt-szovjet államokban van. Ez nem véletlen: egytől egyik volt gyarmatokról van szó, melyek gyarmattá válásuk előtt nem is léteztek független államok formájában. Az önálló állami lét hirtelen szakadt rájuk, a népeiknek semmilyen demokratikus tapasztalatuk nem volt, így egy-egy politikus megragadta a hatalmat (a szovjet utódállamokban gyakran a volt köztársasági kommunista pártfőtitkár).
Nézzük ezek után a tényleges sorrendet. A nyertes Kamerun elnöke, Paul Biya, aki másfél hónap híján csekély 42 éve vezeti országát. Őt Egyenlítői Guinea, Angola, és Zimbabwe vezetői követik egyaránt 37 évvel. Utánuk megint számtalan afrikai vezető következik, majd eljutunk a poszt-szovjet országokhoz. Kazahsztánt az 1991-es önállóvá válás óta kormányozza Nursultan Nazarbajev, Tadzsikisztánt 1992 vége óta Emomali Rahmon, Belaruszt pedig 1994 óta Lukasenko, aki az egyik a hétvégén a leggyakrabban látható vezetők közül.
Közepes időtartam
Ismét számtalan afrikai ország következik, majd jön Putyin 17 évvel, a szír Aszad közel 17 évvel és a török Erdogan 14 évvel. Az azeri Ilham Alijev bő 13 éve követte apját a poszton, az üzbég vezető ugyancsak 13 éve van hivatalban. Őt követi az első európai: Angela Merkel 11 és fél évvel, majd jön bő 11 évvel Evo Morales bolíviai elnök és végül Orbán Viktor, aki ugyan 8 év közbeékelődéssel, de összesen 11 évet töltött miniszterelnökként. A két európai vezetőnek, Merkelnek és Orbánnak egyaránt jó esélye van arra, hogy újabb ciklusra válasszák meg őket, így elérhetik a 16 évet, összesen 4 ciklust.
A baráti társaság
Pekingben a képeken leggyakrabban Erdogan és Lukasenko látszik, többnyire Putyin és a házigazda, a kínai elnök környezetében, és az sem véletlen, hogy mely országok vezetői nem jelentek meg. Épp Orbán Viktor fogalmazta meg, mi a barátság titka: mindannyian kifogásolják, hogy a fejlett demokráciák kioktatják őket emberi jogokból, demokráciából, piacgazdaságból. Ahol most találkoztak, ott ez elő nem fordulhat, és egymás társaságában remekül érzik magukat, hisz az otthoni esetleges demokrácia-torzulások egymás szemében nem kifogásolni valók.
A szervezet szerint az maga a megadás.
