Amikor valaki a benzinkútnál tankol, akkor általában csak a fizetendő árral szembesül, azon viszont ritkán szokott elgondolkozni, hogy miért is kerül annyiba a termék. Így érdemes ezen végigmenni, már csak azért is, mert a nemzetközi összevetésben is vannak olyan tételek, amelyek fixnek tekinthetőek, és vannak helyileg változó részköltségek.

A hazai kutak áraiban fontos tényezőt jelent az olaj világpiaci ára, hiszen feldolgozás után ebből lesz majd az üzemanyag. Érdemes megjegyezni, hogy az olaj évek óta nem volt ilyen drága, igaz az utóbbi hetek csúcsaihoz képest kisebb korrekciót láthattunk. Míg az Európában mértékadó Brent július első napjaiban megközelítette a 78 dolláros szintet, addig kedden 10 százalékkal olcsóbban kereskednek az energiahordozókkal a nemzetközi árutőzsdéken.

Ahhoz, hogy az olajból üzemanyag legyen finomítóban kell kezelni az alapanyagot. Ennek költsége a kereslet és a kínálat függvénye, és folyamatosan változik az úgynevezett finomítói árrés. A hazai kutakat a Mol finomítói látják el, így ezt vettük most alapul, a szakértők szerint a környező országokban nehezen képzelhető el, hogy a végtermékek árát számottevően befolyásolná, ha van is némi különbség a Mol és például az OMV által elért marzsok között. A most közzétett adatok szerint a magyar olajvállalat csoportszintű finomítói árrése csak minimális mértékben változott az utóbbi időben, igaz ez emelkedést jelent, és júliusban 4,4 dollárt tett ki hordónként. A júliusi finomítói árrés ugyan a júniushoz képest magasabb, de egyébként lényegében megegyezik a második negyedéves értékkel. A tavaly nyári szinthez képest ugyanakkor nagy ugrás volt, hiszen akkoriban egy dollár alatt volt ez az összeg.

Ahogy a fentiekből kiderül, a világpiaci árakat dollárban számolják, így tehát a fogyasztói árak esetében komoly szerepe van annak, hogy a forint árfolyama miként alakul. Historikusan ugyan nagyon gyenge a forint, ám itt igaz (csakúgy, mint a nyersolaj esetén), hogy az elmúlt hónapok lokális maximumához képest fogyasztói szempontból kedvező volt a változás.

Hogy mi van még a benzin árában? Nos nagyon sok adó, többek között az európai rekordernek számító 27 százalékos áfa. Továbbá az érintett vállalatok, benzinkutak hasznát jelentő árrés. Ez utóbbi kapcsán jellemző, hogy nyáron, amikor többen utaznak, és nagyobb a kereslet, akkor kicsit nagyobb haszonnal próbálják az üzemanyagokat értékesíteni a cégek, míg „szezonon kívül” némileg visszafogottabbak ezen a téren.

Lássuk az árakat

Ha a benzint hasonlítjuk össze, akkor a környező országok árait áttekintve látunk egy nagyon masszív középmezőnyt, hiszen az aktuális (augusztus 2-i árakat) összevetve Ausztria, Csehország, Magyarország és Szlovénia nagyjából hasonló árfekvést jelent. Ezekhez képest felfele lóg ki két balkáni ország, Szerbia és Horvátország, illetve Szlovákia. Nem feltétlen van összefüggés a fogyasztói árak és a legnagyobb helyi olajvállalat tulajdonosi háttere között, de "fun fact", hogy a régió legdrágább üzemanyagárát kínáló Horvátországban, és a második helyezett Szlovákiában is a helyi nagy olajvállalatban (az INA-ban és a Slovnaftban) többségi tulajdonrésze van a Molnak. A középmezőnynél némileg olcsóbban lehet benzint venni Romániában, míg Ukrajna más kategória, hiszen ott 30-40 százalékkal olcsóbb a 95-ös, mint a Magyarország többi szomszédjában.

A gázolaj árának összevetésében is hasonló az összkép, de azért nem teljesen azonos a helyzet. Szlovákiában például 55 forinttal olcsóbb a dízel, mint a 95-ös, így ők is az általunk középmezőnynek titulált csoportban vannak. Felfele így a két déli szomszédunk, a horvátok és a szerbek lógnak ki, míg számottevően olcsóbban Romániában és Ukrajnában lehet gázolajat tankolni.

Nem mindegy a fizetés sem

Persze az árak önmagukban még nem mondanak el mindent, hiszen jól hangzik, ha valahol olcsóbb az üzemanyag. Ám könnyen lehet, hogy a keresetek is alacsonyabbak, és ezért a helyiek összességében nem járnak jobban. Ha az üzemanyagárakhoz hozzávesszük a béreket, akkor a magyar autósok vélhetően nem fogják magukat jól érezni. Nézhetjük ugyanis akár a minimálbért, akár az átlagbért akkor is azt látjuk, hogy a magyar árakhoz hasonló szinttel rendelkező országokban rendre többet keresnek az ott élők, mint nálunk.

Az Eurostat 2020-as adatai alapján a magyar átlagbérnél alacsonyabb jövedelemmel kell beérnie a román munkásoknak, és korábbi adatok azt mutatták, hogy az EU-n kívüli Ukrajnában jóval kisebb keresetek vannak.

Az osztrák átlagbér ugyanakkor a négyszerese a magyarnak, de a szlovén is a duplája. Szlovákia esetén csak 2019-es számok vannak az uniós statisztikai hivatal rendszerében, akkor 20 százalékkal volt északi szomszédjainknál magasabb az átlagbér, míg a cseh átlagkereset 40 százalékkal haladta meg akkor a magyart. Ahogy fent írtuk, nominálisan ugyan a legdrágább, de ha a fizetésekkel vetjük össze, akkor azt láthatjuk, hogy a horvát átlagbérből hasonló mennyiségű üzemanyagot lehet venni, mint a magyarból. Vásárlóerő-paritáson egyébként a szerb autósok járnak a legrosszabbul, hiszen ők viszonylag alacsony jövedelem mellett kellene, hogy a régió egyik legdrágább üzemanyagából tankoljanak.

(A cikkben a holtankoljak.hu nemzetközi adatait használtuk.)