Híradónkkal egy időben kezdődik Orbán Viktor miniszterelnök, Szuma Csákrábárti EBRD elnök és Andreas Treichl Erste Bank vezérigazgató közös sajtótájékoztatója, ahonnan tudósítónk Nagy László Nándor folyamatosan tájékoztatja önöket az eseményekről. Korábban mi is megírtuk, hogy egyes sajtóértesülések szerint a magyar állam tulajdonrészt szerez az osztrák pénzintézetben, amelynek mértéke 15 százalék lehet, illetve bejelenthetik még a bankadó csökkentését is; kövessék percről percre frissülő cikkünket a Privátbankár weboldalán!

Bajban vannak a magyar termőföldek: Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke szerint a vízzel elárasztott, vagy átnedvesedett földek száma folyamatosan növekszik. A legfrissebb adatok szerint 122 ezer hektár vetést borít belvíz, míg az átnedvesedett terület nagysága 400-450 ezer hektár, de a csapadékos időjárás miatt folyamatosan növekszik a mérték. Egyelőre nem lehet felmérni a károkat, az legközelebb a tavasz beköszöntével lesz megállapítható.

Hiába tarol mostanában az ingatlanpiac, lakásépítésben nagyon gyenge Magyarország. Olyannyira, hogy az Európai Unió fajlagos lakásépítési rangsora alapján hazánk a legutolsó helyen szerepel, holtversenyben Spanyolországgal. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke hétfőn közölte, hogy itthon ezer lakosra egy lakás épül. A szomszédos Ausztriában ez a szám 4,8, de átlagosan 2,5 körül mozog az európai átlag. Míg az unióban az építőipari teljesítmény 35 százalékát adja a lakásépítés, addig Magyarországon csak hét százalékát.

Rekord mennyiségű autót adott el az Audi: 137 700 gépjárművet értékesített világszerte a Volkswagen leányvállalata. A legnagyobb felvevőpiacot még mindig Kína jelenti a német autógyárnak, ahol 15 százalékkal emelkedtek az eladások.  Őket követte az Egyesült Államok és Európa. Oroszországban a vásárlások száma visszaesett, 13,1 százalékkal adtak el kevesebb autót. Oroszországban egyre kevesebben vásárolnak személygépkocsit, a legkelendőbb márka azonban még mindig a Lada, 17 500-at adtak el csak januárban, igaz ez 26 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor.

Nem állapodott meg Románia és a Nemzetközi Valutaalap az országnak folyósítandó újabb hitelrészlet feltételeiről. Victor Ponta kormánya a szénkitermelő iparban végzendő átalakításokról és a lakossági gázár növekedésével kapcsolatos kérdésekben nem tudott megegyezni a Valutaalappal, így áprilisban újra asztalhoz kell ülniük a következő részletért. Ponta szerint az IMF olyan átalakításokat akart, amely hosszútávon az ipari szereplők eltűnéséhez, és a gázárak drágulásához vezetne. Románia még 2013-ban fordult a Valutaalaphoz elővigyázatossági hitelért, annak használatára azonban eddig nem volt szükség, így komolyabb következmények nélkül folytathatják majd a tárgyalásokat.