„Néhány évvel ezelőtt még a következő dőlő dominónak vélték Magyarországot” – írja a cég. Tavaly azonban már 3,6 százalékos gazdasági növekedést ért el az ország. A jövő azonban már nem ennyire fényes, mivel a magánszektor külföldi adósságleépítésének folyamata tovább tart.
Ezért kerültünk bóvliba
Emlékeztetnek arra, hogy a 2011-es európai államadósság-válság erősen érintette a belső okokból amúgy is leragadt magyar gazdaságot, a magyar tíz éves állampapírhozam például a 2011 közepi évi hét százalékról az év végére tíz százalék fölé kúszott. A három nagy hitelminősítő pedig a bóvlikategóriába minősítette le az országot.
A dollárral szemben rövid idő alatt harmadát veszítette el értékének a forint – folytatja a Saxo, és kevésbé erőteljesen, de az euróval szemben is gyengült. (Akkor került először 320 forint fölé az euró is.) A Budapesti Értéktőzsde indexe pedig 40 százalékkal süllyedt.
Ez a legfőbb bűnös
A cikk szerint a magyar helyzetnek inkább belső okai voltak, az Orbán-kormány a nyugdíjpénztári vagyon államosításával és a jegybank függetlenségének csorbításával olyan politikát folytatott, hogy az Európai Bizottság is közbelépett.
De a legfőbb bűnös a magas külföldi adósságállomány volt, amelyet a magas forintkamatok ösztönöztek a 2000-es évek elején, a svájci frank- és euróhitelezők karjaiba lökve a magyar hitelfelvevőket. A magánadósság aránya 40-ről 140 százalékra nőtt a GDP-hez képest.
Nem mond, hogy soha többé
Bár a kormányzó párt sorain belül is megosztottságot okozott, hogy Magyarország rendszeresen összeütközésbe került a nemzetközi szervezetekkel a közelmúltban, ez a közeljövőben is megismétlődhet – véli a Saxo Bank. Az EU továbbra sincsen meggyőzve a kormányzat gazdasági erőfeszítéseitől.
Nem látható, hogyan lehet a jelenlegi gazdasági aktivitást megőrizni, a továbbra is magas külső eladósodottság, a hitelleépítési folyamat, a bankok erős szabályozása és a kevéssé hatékony munkaerőpiac fényében.
Egyszeri hatások aranyozták be 2014-et
Leírják, hogy a 2013-as 1,4 százalékos növekedés után tavaly 3,6 százalék következett, az elemzői konszenzus pedig 3,0, illetve 2,5 százalék erre az évre és 2016-ra. A Saxo azonban borúlátóbb, mert a tavalyi év növekedését átmeneti jellegűnek tartja és nem lát előrelépést a magyar gazdaságpolitikában.
A beruházások tavalyi 12 százalékos növekedése például az EU-források kiugró felhasználásának és a szubvencionált hiteleknek (NHP) köszönhető, a fogyasztás bővülését pedig a rezsiköltségek csökkentése segítette.
Nyomás alatt marad a forint
Ezek az átmeneti hatások azonban halványodnak, a beruházások az első félévben már 4 százalékkal csökkentek, a magánszektor folytatódó hitelleépítése pedig lassítja a fogyasztást, miközben a forint gyengül az euróhoz és a svájci frankhoz képest. Megemlítik azonban azt is, hogy a gyengébb forint segítheti az exportot.
Az elemzés szerint az alacsony rezsiköltségek és a külföldről importált alacsony pénzromlás tartották az utóbbi időben nulla körül a hazai inflációt, de ezek a hatások jövőre megszűnnek vagy mérséklődnek. Ennek ellenére az amerikai jegybank szeptemberre vagy inkább decemberre várható kamatemelése és a politikai bizonytalanság, valamint a magas adósságszint nyomás alatt tartja a forintot – írják.
300 forint felett lesz a dollár?
Ezért a Saxo Bank a jelenlegi 270-280 forint helyett 300 forint feletti forintárfolyamot prognosztizál a következő évre.
Pozitívként értékelik az alacsony költségvetési hiányt és a csökkenő GDP-arányos államadósságot, valamint a külföldi adósság csökkenését. Ám az adósságleépítés továbbra is visszafogja majd a fogyasztást – tették hozzá.
Menetel tovább? 
