Az élelmiszerek ára 2,2 százalékkal emelkedett, néhány terméket külön is kiemel a KSH:

A járműüzemanyagok (amelyek az egyéb cikkek között szerepelnek) 17,1%-kal drágultak, a szeszes italokért, dohányárukért átlagosan 2,6, a szolgáltatásokért 1,6, a ruházkodási cikkekért 0,5, a háztartási energiáért pedig ugyancsak 0,5%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energiáért pedig ugyancsak 0,5%-kal kellett többet fizetni. Mindez egyetlen ábrán:

1 hónap alatt, februárhoz képest nem változtak az árak. A maginfláció az elmúlt hónaphoz hasonlóan 1,8 százalék maradt, a nyugdíjas infláció a múlt havi 2,5-ről 2,4 százalékra csökkent:

3 százalék körül táncoltak az előrejelzések

A Morgan Stanley bankcsoport elemzői a előrejelzésükben 2,8 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítettek márciusra, ahogy a JP Morgan szakemberei is. Mindkét elemzőház megjegyzi: az idén március-áprilisban a szokásosnál nagyobb a volatilitás, tekintettel arra, hogy a húsvéti ünnepek tavaly márciusra estek, az idén pedig áprilisra, és ehhez járul az energiaárak emelkedésének lassulása is.

Az MTI viszont azt is felidézi: más elemzők a feldolgozatlan élelmiszerek és a primőrök szezonális hatása miatt márciusban és áprilisban is az infláció további emelkedését várják, márciusra érezhetően 3 százalék feletti adatot jeleztek előre.

Az MNB ezt is eltűri?

Annak ellenére, hogy az inflációs ráta már jócskán az Magyar Nemzeti Bank 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos célsávján belül jár és várhatóan a felső zónába is belép, az MNB-től ebben az évben senki nem várja az alapkamat emelését.

A Fitch elemzőháza szerint az MNB a gazdasági növekedés és a hitelkihelyezés élénkítése érdekében azt is hajlandó lenne eltűrni, hogy az infláció túllépje a célsávot. A ház szerint azonban e monetáris alapállás a jelenlegi inflációs környezetben egyre nehezebben lesz fenntartható, különös tekintettel arra, hogy a cég várakozása szerint az idén a maginfláció is gyorsulásnak indul.