28 tagállam közül csak a 24. Magyarország
A Kopint-Tárki összeállítása szerint tavalyi eredményéhez képest Magyarország három helyet javítva, a 60. helyet foglalja el a világ országainak versenyképességi rangsorában. Ezzel az eredménnyel a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb tagja, ami nem jelent előrelépést a tavalyi évhez képest. Hazánk mögött egyébként Szlovénia (70.), Szlovákia (75.), Horvátország (77.) és Görögország (81.) helyezkedik el. A Visegrádi országok közöl Csehország „visszavette” a vezetést, és idén a 37. helyezést érte el, míg Lengyelország a 43.
Az élen nincs változás, Svájcot követően Szingapúr a világ két legversenyképesebb országa, míg Finnország két helyet rontva „csak” a negyedik. A harmadik helyen az Amerikai Egyesült Államok áll.
Magyarország és Szlovákia leszakadt
A Visegrádi országok egyre inkább széttartanak, már nincs meg az a fejlettségbeli kohézió, amely 5-10 éve még jellemezte ezt a régiót. Egyértelműen Csehország és Lengyelország számít a régió két legversenyképesebb államának, míg sem Szlovákiában, sem Magyarországon nem találunk olyan tényezőt, amelyben bármely tagállamnak is előnye lenne a másik hárommal szemben - írja a Kopint-Tárki.
A V4 országok már nem csak egymás versenytársai, adottságait tekintve Románia is egyre inkább integrálódik a térségbe, különösen technológiai fejlettségének (Románia az elmúlt években igen sokat fordított az IKT fejlettség javítására, így ma már a legjobb, leggyorsabb eszközök állnak a befektetők rendelkezésére) és piacméretének köszönhetően.
Sajnos mi már egy másik pályán játszunk
Magyarországnak tehát ma már sokkal inkább Horvátország, Szlovákia és Bulgária a legnagyobb versenytársa, mintsem Lengyelország vagy Csehország. Hazánk leginkább technológiai felkészültségben tud kevesebbet nyújtani, mint az EU többi országa, pedig néhány évvel ezelőtt Magyarország IKT-fejlettsége igen jó volt, ám a legújabb szélessávú (mobil)kommunikációs technológiák elterjedése elmarad a többi tagállamtól.
|
Hosszú távon igen rossz jel, hogy Magyarországon az új EU tagállamokhoz képest jóval alacsonyabb a legalább alapfokú végzettséggel rendelkező lakosok aránya (91,3%, ezzel szemben Lengyelországban 96,6%, Csehországban 96%, igaz Romániában csak 85,8%, míg Horvátországban 89,3%). |
Szintén gyenge az üzleti környezet komplexitása, az ország versenyképességi előnyének nagy része az élőmunkából fakad, a beszállítói hálózatok is csupán néhány szinten vannak jelen, a szakszervezetek pedig kevésbé hatékonyak, mint máshol. Európai viszonylatban szintén gyenge Magyarország intézményi háttere (jelentős a korrupció, gyenge a közpénzek elosztásának transzparenciája, túl nagy a bürokratikus teher stb.).
Valamiben azért csak jók vagyunk
Igen jó ugyanakkor - az új tagállamokhoz képest - a magyar infrastrukturális fejlettség, és az innováció terén is van némi előnye az országnak, és az exportpiacokhoz való hozzáférés is jobb, mint számos más régiós országban.
Semmiben sem vagyunk a legjobbak, 4 dologban viszont a legrosszabbak
Összességében elmondható, hogy Magyarország versenyképessége csak enyhén növekedett, ugyanakkor több közép-európai országban is jelentős előrelépés volt az elmúlt években, így hazánk relatív pozíciója a régióban igazából nem javult. Különösen intő jel, hogy a régióban, a 12 versenyképességi pillér közül Magyarország egyetlen egyben sem lett legjobb, ám négyben lett a legrosszabb.
A Kopint-Tárki összeállítása szerint a makroökonómiai környezet terén a magas GDP arányos államadósság, a pénzpiaci pillérben a vállalatok hitelhez való hozzájutásának elégtelensége, a technológia tényezőkben a már említett lemaradás az IKT-ban, míg az üzleti környezetben a világpiacon való csekély jelenlét és a termelési láncok csupán néhány szintjének ittléte rontja hazánk versenyképességét.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
