Az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetés-tervezetét ismertette Philippe Bertrand, az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatóságának főosztályvezetője az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Budapesti Gazdasági Főiskola EU Akadémia sorozatának kerekasztal-beszélgetésén a napokban.
A kötelezettségvállalások tekintetében 1025 milliárd eurós összeggel (a kifizetések terén pedig több mint 972 milliárd euróval) számoló tervezet kapcsán az uniós szakember kiemelte: annak ellenére, hogy a jelenlegi válság egyáltalán nem kedvez a középtávú tervezésnek, a tagországoknak 2012 végéig dűlőre kellene jutniuk annak érdekében, hogy a következő pénzügyi perspektíva megfelelő jogi és technikai előkészítésére elegendő idő álljon rendelkezésre.
A tervezet kapcsán dr. Hetényi Géza, a Külügyminisztérium főosztályvezetője a szakmai beszélgetésen hangsúlyozta, amennyiben az Európai Tanács, majd pedig a Parlament az ismertetett keretszámokat fogadja el, úgy Magyarország a következő 7 éves költségvetés egyik nagy vesztese lehet. A főosztályvezető kiemelte, hogy a jelenlegi költségvetés a régiókat fejlettségük szerint különbözteti meg. A kevésbé fejlett régiókba azok tartoznak, melyek egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP-je nem éri el az EU átlagának 75 százalékát. A hazai területek közül egyedül Közép-Magyarország (Pest megye és Budapest) tartozik a fejlett régiók közé, míg az ország többi régiója ilyen kevésbé fejlett terület.
Az Európai Bizottság következő 7 éves költségvetési tervezete szerint létrejönne egy harmadik, úgynevezett átmeneti régiókategória is, melybe azon területek tartoznak, amelyek egy főre jutó GDP-je az EU átlag 75-90 százaléka közé esik. A 2014-2020 közötti időszak költségvetését meghatározó javaslat ezeket a régiókat jelentősen támogatná, emiatt a szegényebb régióknak kevesebb forrás jutna. Dr. Hetényi Géza arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel hazánknak nincs olyan területe, mely ehhez az átmeneti kategóriához tartozna, így ez a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy csökkenne a Magyarországra jutó támogatás mértéke.
Dr. Hetényi Géza rámutatott arra is, hogy Magyarország támogatáscsökkenésének legjelentősebb eleme az, hogy a Bizottság javaslata a közösségi támogatások összegét az egyes tagállamok GDP-jének 2,5 százalékában maximalizálná. Korábban az alacsony GDP-vel rendelkező tagállamok ennél magasabb támogatáshoz juthattak, ami erőteljesebb fejlődést tett lehetővé. A tervezett, a jelenleginél alacsonyabb GDP-arányos plafon következtében a kevésbé tehetős tagállamok – közöttük Magyarország – jelenlegi helyzetükhöz képest rosszul járhatnak.
A szervezet szerint az maga a megadás.
