Nyilvánosságra hozzák hétfőn a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetőválasztásának eredményét. Az SNP új vezetője lesz a következő skót miniszterelnök. Az eddigi skót kormányfő, Nicola Sturgeon február 15-én jelentette be teljesen váratlanul, hogy távozik az SNP éléről és így a skót miniszterelnöki tisztségből is.
A posztért hárman indultak: Kate Forbes pénzügyminiszter, Humza Yousaf egészségügyi miniszter és Ash Regan, aki decemberi lemondásáig a helyi közösségekért felelős államtitkári tisztséget töltötte be a skót kormányban. Közülük az SNP tagsága választhatta meg online voksolással Nicola Sturgeon utódját, akinek kilétét hétfő délután hozzák nyilvánosságra Edinburghban.
A múlt hónap közepén bejelentett lemondásának okairól szólva Nicola Sturgeon annak idején kifejtette: meggyőződése, hogy jelenleg már többségben vannak azok, akik Skócia függetlenségét pártolják, azonban ezt a támogatottságot meg kell szilárdítani és tovább kell növelni annak érdekében, hogy a majdani független Skócia a lehetséges legjobb alapokra épülhessen.
Ennek eléréshez a skót politikán belül húzódó megosztottságok áthidalására van szükség - tette hozzá. "Úgy ítélem meg, hogy erre alkalmasabb lesz egy új vezető, olyasvalaki, akiről még nem döntötte el majdnem mindenki jó vagy rossz értelemben, hogy mit gondol róla, olyasvalaki, akiről nem alakultak ki olyan polarizált véleménykülönbségek, mint rólam" - fogalmazott távozási szándékát indokolva a skót kormányfő. Ennél konkrétabb, részletesebben kifejtett okokat Nicola Sturgeon nem említett, de egybehangzó politikai elemzések szerint
lemondásának egyik fő indítéka az lehet, hogy a pártvezetői és miniszterelnöki tisztségben eltöltött több mint nyolc éve alatt sem tudta elérni vagy belátható közelségbe hozni Skócia függetlenségét.
Sturgeon 2023. október 19-ét jelölte ki a skót függetlenségről tartandó újabb népszavazás időpontjául arra az esetre, ha a brit legfelsőbb bíróság megállapítja a skót parlament hatáskörét a referendumhoz szükséges törvények megalkotására. A legfőbb brit jogi fórum azonban tavaly novemberben olyan végzést hozott, amely szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról, mivel ez olyan hatásköröket érintene, amelyeket az egyébként igen széleskörű skóciai önrendelkezést megteremtő, 1999-ben kelt törvény meghagyott a brit parlament és a brit kormány felelősségi körében.
A konzervatív párti brit kormány mereven elveti az újabb skót függetlenségi népszavazás engedélyezését.
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.
A skóciai népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután az EU-népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta rendszeresen hangoztatta, hogy Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kiszakította" az Európai Unióból.
(MTI)
Kaja Kallas szerint Oroszország széles körű rosszindulatú kibertevékenységet folytat, ami egyre súlyosabban érinti az EU tagállamait. 
