Süllyed a Fidesz: Orbán elbizonytalanítja szavazóit?
Némiképp csökkent a két nagy párt, az MSZP és Fidesz közötti különbség októberhez képest, az SZDSZ és az MDF táborának mérete továbbra sem haladja meg a teljes szavazókorú népesség 1 százalékát - derült ki a Századvég és a Forsense közös közvélemény-kutatásából
Némiképp csökkent a két nagy párt, az MSZP és Fidesz közötti különbség októberhez képest, az SZDSZ és az MDF táborának mérete továbbra sem haladja meg a teljes szavazókorú népesség 1 százalékát - derült ki a Századvég és a Forsense közös közvélemény-kutatásából.
A Századvég és a Forsense november 10. és 19. között végezte felmérését, amely szerint feltehetőleg a hazánkban is fokozatosan érvényesülő pénzügyi-gazdasági válságnak tudható be, hogy a lakosság általános hangulatát mérő közérzeti index a korábbi hónapok alacsony értékeitől is elmaradt novemberben.
A 0-tól 100-ig terjedő skálán az index jelenleg 25 ponton áll, ami 2 ponttal alacsonyabb az októberben mértnél. Az általános negatív közhangulatot jellemzi, hogy a megkérdezettek 67 százaléka adott közepesnél rosszabb osztályzatot a dolgok alakulására az országban, és csupán 3 százalékuk értékelte közepesnél jobbra a helyzetet.
Októberhez hasonlóan novemberben is a megkérdezettek 62 százaléka mondta biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hétvégén országgyűlési választásokat tartanának; a pártot választók aránya ugyanakkor 3 százalékponttal - 47 százalékra - csökkent az elmúlt hónaphoz képest. Ezzel párhuzamosan 6 százalékponttal 27 százalékra emelkedett azok aránya, akik nem tudják, melyik pártra szavazzanak, míg a pártpreferenciájukat eltitkolók, illetve a mindenképp távolmaradók aránya gyakorlatilag nem változott: 21 illetve 5 százalék.
Az elbizonytalanodás elsődlegesen a Fidesz szavazótáborát érintette. Az elmúlt másfél évben egyszer sem süllyedt 25 százalék alá a párt támogatottsága, most viszont a megkérdezetteknek 24 százaléka szavazna a pártra; ez az érték 4 százalékponttal alacsonyabb az októberinél.
Mint írták, mivel 2006 nyara óta egy igen szűk, 25-30 százalék közötti sávban mozgott a Fidesz támogatottsága, kérdéses, hogy a mostani eredmény esetében egy egyszeri kilengésről vagy valós csökkenésről van-e szó. "Amennyiben az utóbbi a helyzet, úgy ez leginkább a pénzügyi válsággal volna magyarázható, amely rövidtávon lehetőséget ad a kormánynak a válságkezelői szerepben történő fellépésre" - tették hozzá.
Az MSZP támogatottsága nem emelkedett, novemberben is 18 százalék volt. Az SZDSZ és az MDF táborának mérete sem változott októberhez képest: továbbra sem haladja meg egyiküké sem a teljes szavazókorú népesség 1 százalékát.
A Századvég szerint az elbizonytalanodás a biztos szavazó pártválasztók táborán is megmutatkozik: jelenleg a megkérdezettek 38 százaléka sorolható ebbe a csoportba, ez 3 százalékponttal alacsonyabb az októberinél. Míg októberben a biztos szavazó pártválasztók 58 százaléka szavazott volna a Fideszre, addig most 52 százalék az arányuk; az MSZP-tábor 37 százalékos támogatottsága megegyezik az októberivel. Az SZDSZ és az MDF is 3 százalékon áll ebben a körben, ami mindkét párt esetében enyhe emelkedést jelent, de ez nem a szavazótáborok bővülésének, hanem a teljes biztos szavazó pártválasztó csoport létszámcsökkenésének az eredménye.
A felmérés szerint az elmúlt hónap során mind a kormány, mind az ellenzék munkájának megítélése romlott, 63 százalék adott negatív értékelést mindkét oldal esetében. A Fidesz szavazói jelenleg is jóval nagyobb arányban - 25 százaléknyian - elégedetlenek a saját politikusaik munkájával, mint az MSZP szavazói, akiknek mindössze 10 százaléka vélekedik így.
A pártválasztásukban bizonytalanok 69 százaléka alkot negatív véleményt az kormány tevékenységéről, és 75 százalékuk az ellenzékéről. Nem változott a jelenlegi kormány hatalmon maradását pártolók aránya - ez most 39 százalék -, de míg októberben - hosszú idő óta először - nem voltak többen a kormányváltást akarók, novemberben ismét többen lettek a Gyurcsány-kabinet menesztését szorgalmazók: 4 százalékponttal többen, 44 százaléknyian voltak novemberben.
Az öt politikai forgatókönyvet felsoroló kérdés esetében, a múlt havi eredményekhez képest, 3 százalékponttal 28 százalékra csökkent azoknak a válaszolóknak a részaránya, akik akár Gyurcsány Ferenccel, akár nélküle, de MSZP-kormányt szeretnének hatalmon látni a jövőben is. Ezzel együtt is többen választják ez utóbbi két lehetőséget, mint azt, hogy Fidesz-kormány vezesse az országot Orbán Viktorral vagy nélküle. Ennek a válasznak a támogatottsága egy százalékponttal csökkent, novemberben 24 százalék volt. Tovább növekedett - 4 százalékponttal, 36 százalékra - azok tábora, akik a jelenlegi pártoktól független harmadik erőt látnának szívesen kormányon.
Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet a válaszolók 32-32 százaléka tartja alkalmasabbnak a kormányfői posztra; a kérdezettek 28 százaléka szerint ugyanakkor a két politikus közül egyik sem alkalmas a posztra.
A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül a legtöbben - 43 százaléknyian - azt szeretnék, hogy valamilyen formában az MSZP kormányozzon tovább, az előrehozott választások támogatói 41 százaléknyian vannak. Tovább növekedett - 4 százalékponttal - és immár szilárd többséget képez azok tábora, akik szerint az MSZP valószínűleg vagy biztosan képes lenne 2010-ig önállóan kormányozni; 56 százaléknyian vélekedtek így, ezzel ellentétesen pedig az októberihez képest 2 százalékponttal kevesebben, 34 százaléknyian vélekedtek.
A Századvég és a Forsense november 10. és 19. között végezte közvélemény-kutatását 1000 fős reprezentatív mintán. A felmérés hibahatára legfeljebb 3,1 százalékpont.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhatodik módosítását és elrendelte a Magyar Közlönyben való kihirdetését – közölték az államfő Facebook-oldalán pénteken. Az aláírt módosítókat tartalmazó Magyar Közlöny nem sokkal péntek délután kettő óra előtt meg is jelent.
Frissültek a tényleges egyéni fogyasztásra vonatkozó adatok: a tavalyi számok alapján még Lettország előtt állt Magyarország, a friss adatok szerint már nem. A két tagállam holtversenyben osztozik a sereghajtó pozíción.
Csütörtökön 11 órától tartották a kormányszóvivői sajtótájékoztatót, amelyen ismét kormánydöntésekről, valamint az uniós pénzek hazahozatalának állásáról is szó esett.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) 3680 milliárd forint jut Magyarországnak. Ennek a felhasználásáról hónapokon belül dönteni kellene, de a kormány talált módot arra, hogy ne kelljen kapkodni.
Magyarország hosszabb távon a közép-európai energiakereskedelem meghatározó szereplőjévé válhat, ha a tárolási és hálózati infrastruktúra fejlesztése lépést tart a termelés bővülésével – írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében.
Az Arab-öböl menti államok olajtermelése valószínűleg októberre helyreáll, de a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányok mennyisége így sem haladja meg a háború előtti szint 70 százalékát – vélik az amerikai Goldman Sachs bank szakértői, akiket a Bloomberg idézett csütörtökön.
.jpg)
Némiképp csökkent a két nagy párt, az MSZP és Fidesz közötti különbség októberhez képest, az SZDSZ és az MDF táborának mérete továbbra sem haladja meg a teljes szavazókorú népesség 1 százalékát - derült ki a Századvég és a Forsense közös közvélemény-kutatásából .jpg)
.jpg)
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
