A forintosított devizahitelek kamatfelárának rögzítése elemzői becslések szerint 100 milliárd forintos bevételkiesést okozhat a bankoknak éves szinten. Ez Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint évi 3 százalékos tőkearányos eredmény-csökkenéssel járna, amelyet a kamatmarzsokba beszorított bankok pusztán költségcsökkenéssel nem tudnak majd ellensúlyozni, ezért a piac koncentrációja várható.
Bár ennek az átalakulásnak az egyik nyertese bizonyosan az OTP Bank lesz, a mostani forintosításhoz kapcsolt kamatrögzítés az elemzők szerint a korábbi piaci várakozásnál több, akár 10-20 milliárd forint bevételkiesést okozhat a legnagyobb hazai banknak. Ráadásul még az is előfordulhat, hogy a jobb adósokért a felvételkori – most visszaállított – marzsnál kisebb szinten is verseny indul, míg a korábban magasabb marzzsal hitelezett rosszabb ügyfelek esetében is fel kell kötnie a nadrágot az OTP-nek, s arra kényszerülhet, hogy saját felárait vigye lejjebb, hogy ügyfeleit megtartsa.
De van kedvező hír is az OTP háza tájáról. A jól értesült szlovén napilap, a Dnevnik szerint a korábban rebesgetett 300 millió helyett csak 150 millió eurót ajánlott az OTP Bank a szlovén Nova KBM privatizációs tenderén. Az eladásról szóló bejelentés pedig a jövő hónapban kerülhet nyilvánosságra. A Dnevnik szerint a szlovén állam szeretne magasabb árat kapni, hiszen az új ajánlat már csak a bank könyv szerinti értékének harmada – márpedig az állam 2013-ban több mint 800 millió eurót tolt be az NKBM-be. Ugyanakkor a másik oldalról az nyomja, hogy a közvélemény rosszallása ellenére eltökélt az Európai Bizottság felé vállalt privatizációs folyamat végigvitelében. A szlovén lap szerint még mindig az OTP tűnik befutónak, úgy tudják, hogy csak egy igazán komoly ellenfele van a magyar banknak, az pedig az Apollo nevű amerikai befektetési cég.
A Nova megvásárlásával az OTP a szerbiai jelenlétét is erősítheti, mivel szlovén banknak van egy kisebb leánybankja. A szlovéniai bankvásárlás mellett Lengyelországban is megjelenhet az OTP – itt a korábbi, a Privátbankár.hu által is közölt hírek szerint a General Electric leánybankja lehet az egyik célpont, ám a magyar bank az egyik legkisebb lengyel pénzintézetet, az FM Bank PBP-t is vizsgálja.
November elejére sikerült a múlt év végi szint alá csökkenteni az államadósságot - közölte a Magyar Nemzettel Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgató-helyettese. Ez azt jelenti, hogy a GDP-arányos mutató már a múlt héten alacsonyabb volt a szükséges 79,4 százaléknál, 79,2 százalékon áll. Ez annak fényében új fejlemény, hogy hétfőn még az MNB adataira hivatkozva az volt a hír, hogy a harmadik negyedév végén a GDP 83 százalékát tette ki az államadósság, amely 2 százalékpontos csökkenés a második negyedév végén mért rekordközeli értékhez képest, de még jóval a tavaly év végi 79,4 százalék felett állt a mutató. A kedvezőbb adat egyértelműen a közelmúlt kétmilliárd eurós törlesztéséhez köthető, amelynek forrásait még az év első felében beszerezte az állam – igaz, az NGM szerint ez a lépés önmagában csak 2,1 százalékponttal csökkenti a GDP-arányos államadósságot. Még az MNB adat ismeretében az értékelők többsége szkeptikus volt, s azzal számolt, hogy az államadósság elleni háború idei ütközetét ismét trükkökkel fogja megnyerni a kormány.
A magyar élelmiszerkereskedelem három legnagyobb forgalmú (2013-ban együttesen 1441,4 milliárd forint bevételt elérő, összesen 77 000 dolgozót foglalkoztató) hazai tulajdonú üzletlánca a CBA, a Coop és a Reál a leghatározottabban támogatja a vasárnapi nyitva tartás korlátozására irányuló kezdeményezést - közölték a cégek. A közlemény szerint a korlátozásra a több százezer kereskedelmi dolgozó pihenésének, családi életének biztosítása miatt van alapvető szükség. A három társaság szerint a szabályozás semmilyen tekintetben nem diszkriminálja pozitívan egyiküket sem, hiszen mindhárom üzletlánc legtöbb egységének zárva kell maradnia vasárnap a törvény elfogadása esetén. A három lánc franchise partnereinek csak pár százaléka működik családi vállalkozás keretén belül, akik esetlegesen alkalmazottak bevonása nélkül tudnák a vasárnapi működést biztosítani. Persze, az is az igazsághoz tartozik, hogy az érintett cégek üzleteinek zöme vasárnap jelenleg is zárva tart.
S ha már áruházak. A nagy kereskedelmi láncoknak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj jelentős emelése után összesen több mint 30 milliárd forintot kell befizetniük jövőre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), amely informatikai fejlesztésekre költené a multik pénzét - írja keddi cikkében a Népszabadság. A Nébihnél az újság érdeklődésére elmondták: a díjból befolyó összeg fele marad náluk. Az 50-ből 10 százalékot kötelezően fejlesztésre fordítanak, a fennmaradó összeget a hivatal működésére. A bevétel másik fele - több mint 15 milliárd forint - a kormányhivatalokhoz kerül, ami szintén az élelmiszer-biztonság erősítését jelentheti, mivel a tényleges ellenőrzést végző állatorvosok a kormányhivatalok felügyelete alá tartoznak. A jelenlegi költségvetésben 13,5 milliárd forintot terveztek a Nébih számára, ebből 8,9 milliárd származik az 1100 személyt foglalkoztató hivatal különféle bevételeiből, a maradék a központi költségvetésből származó támogatás. A Nébihnek egyelőre nincs információja arról, hogy a radikálisan felemelt felügyeleti díj nyomán csökkenhet a büdzséből folyósított összeg. Ha minden marad, akkor összességében akár több mint 40 milliárd forintból működhet az élelmiszer-biztonság. A hivatalnál úgy tudják, a zömében hipermarketektől befolyó összegből a 2013 és 2022 közötti időszakra előirányzott élelmiszerlánc-biztonsági stratégia megvalósítását fogják finanszírozni.
Még a republikánusok körében is visszaesett. 
