Nem sajnálta a pénzt a Nemzeti Sportközpontok (NSK), ha a Puskás Arénáról volt szó: az állami szervezet idén február 27-én kötött szerződést a Puskas.com Kft.-vel a Puskás-névhasználat címen. Három évre összesen 15 millió forintot fizet ki a cégnek a névhasználat jogáért az NSK, ami évi 5 millió forintot jelent - derül ki az NSK üvegzseb szerződéseiből.
A Puskas.com Kft. egyik tulajdonosa pedig nem más, mint Szöllőssi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, akit Szijjártó Péter külügyminiszter javaslatára 2017 tavaszán Áder János köztársasági elnök rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezett ki. A Nemzeti Sport főszerkesztője a magyar futball és a Puskás-ügyek nagykövete lett és egyúttal a névhasználatért járó pénzekből is részesül Puskás Ferenc, a valaha volt legjobb magyar labdarúgó örökösei mellett.
Laptársunk is írt arról, hogy minden eddiginél jobb évet zárt tavaly a Puskás-relikviákat értékesítő cég, melynek legnagyobb tulajdonosa a miniszterelnök kedvenc lapjának főszerkesztője, Szöllősi György. A Kft.-nek tavaly majdnem sikerült a duplázás, hiszen a 2017-es 24 millió forint után 44 millió folyt be a kasszába. Az azonban, hogy minek köszönhető ez a látványos növekedés, nem derül ki a kiegészítő mellékletből, hiszen az értékesítés megoszlását még belföldi-külföldi viszonylatban sem részletezik. Mindössze annyit árulnak el, hogy "a társaság bevétele emléktárgyak, könyvek és vagyoni értékű jogok értékesítéséből tevődik össze".
Érdekesség, hogy az első meccset tavaly novemberben játszották az új Puskás stadionban, de a névhasználati szerződést csak idén februárban kötötték meg. A stadion költség amúgy mintegy 160 milliárd forint körül lehetett.
"Végül összességében 150 milliárd forintból készült el a Puskás Ferenc stadion három év alatt. Emiatt sehonnan nem kellett elvonni semmit, a magyar gazdaság és annak növekedése kitermelte ezt az összeget is" - mondta tavaly Fürjes Balázs államtitkár a köztévében.
Odafigyeltek arra, hogy minden fillér jó helyre menjen: hazai milliárdosok és nemzetközi cégek is profitáltak a stadionépítési lázból. Bár a kivitelezési táblákra kormányközeli magyar milliárdosok cégeit írtak ki, azért a háttérben a külföldi tulajdonban lévő betongyárak is részesedtek a pénzből. Több meccs azóta nem is volt a stadionban, amit alapvetően a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságra építettek, ami a koronavírus-járvány miatt elmarad.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
