Január közepén Szijjártó Péter Szolnokra látogatott: a külgazdasági és külügyminiszter a svájci Stadler Rail vasúti járműgyártó helyi gyárának tizenöt éves jubileumi ünnepségén vett részt. A 600 főt foglalkoztató üzem, amely nemcsak Európába, hanem az Egyesült Államokba is exportál, a térség egyik kiemelkedő gazdasági szereplője. A látogatás végén Szijjártó a hátsó kijáraton távozott, röviden köszöntötte a sajtó jelenlévő képviselőit, mosolygott a kamerákba, majd fekete BMW limuzinjával elhajtott. Magabiztos fellépése kampányhangulatot idézett a svájci Neue Zürcher Zeitung cikke szerint. 

A gyárbejáráson Szijjártót a Stadler Rail igazgatósági elnöke, Peter Spuhler kísérte végig – az a svájci üzletember, aki vezető szerepet játszott abban, hogy a cég 15 évvel ezelőtt Szolnokon is megtelepedjen. Az ünnepségen Szijjártó Péter megköszönte a Stadler elkötelezettségét, a dolgozókat pedig a cég szívének és lelkének nevezte.

A lap szerint Szijjártó a köszönetnyilvánítások mellett politikai üzeneteket is megfogalmazott. Szerinte Németország és Franciaország kormányai „megbuktak”, amit a gyárbezárások és a munkahelyek megszűnése is bizonyít. Ezzel szemben Magyarország, amely – ahogy fogalmazott – kimaradt az orosz–ukrán háborúból, komoly versenyelőnyt szerzett. Kritika Oroszországgal szemben nem hangzott el – jegyzi meg a lap, kiemelve, hogy Szijjártó a háború kitörése óta többször is járt Moszkvában, és 2021-ben megkapta az orosz „Barátság Érdemrendet” is.

A riport szerint a látogatást Szolnokon nem fogadták osztatlan lelkesedéssel. Egy Stadler-dolgozó a helyszínen azt suttogta: „Az ilyen anti-EU-politikával tönkreteszik az országot.” A jelenlévő Peter Spuhlert azonban a jelek szerint nem zavarták Szijjártó kijelentései. A beszéd közben felállt, elővette telefonját, és lefotózta a magyar minisztert, majd gyorsan visszatért a svájci vállalkozó figyelme a sportvilág híreihez. „Von Allmen megnyerte a wengeni Super-G-t, Odermatt csak hetedik lett” – jelentette be a körülötte állóknak, mielőtt a svájci nagykövettel és a vendégekkel pezsgőzött.

A látogatás után az NZZ am Sonntag kérdezte Peter Spuhlert arról, hogy nem zavarja-e, hogy a gyárlátogatást a magyar kormány propagandacélokra használta fel.

„Ez az üzlet része” – válaszolta.

„A Stadler 25 országban van jelen. Lehetetlen, hogy minden helyi politikával egyetértsünk. Cégként semlegesnek kell maradnunk, és mindenkivel ki kell jönnünk. A dolgozóinkért felelősek vagyunk, nem zárhatjuk be a gyárat minden kormányváltásnál. Amikor Szolnokon megnyitottuk a gyárat, még a szocialisták voltak hatalmon. Ezt a kritikusaink hajlamosak elfelejteni” – magyarázta. 

A Stadler jelen van Fehéroroszországban is, ahol már a háború előtt is diktatórikus vezetés működött. Miért nem kerüli el az ilyen országokat? – szólt a következő kérdés. Spuhler ezt a magyarázatot adta: „A Stadler a lakosság javára gyárt vonatokat. Ez nem helytelen. Volt idő, amikor Fehéroroszország komolyan nyitott a Nyugat felé – különösen a minszki tárgyalások idején, amikor közvetítő szerepet játszott Oroszország és a Nyugat között. Mai szemmel természetesen másként értékelnénk ezt a befektetést. Ennek ellenére a »változás a kereskedelem által« elvét ma is helyesnek tartom. A Szovjetunió felbomlása után a közép-európai országok mind az EU és a NATO tagjai lettek. A gazdaság, így a Stadler is, hozzájárult a demokratizálódáshoz. Ez Fehéroroszországban sajnos nem működött. A szankciókat természetesen maradéktalanul betartjuk, emiatt a minszki gyár dolgozói létszámát 2000-ről 200 főre kellett csökkentenünk. 600 munkatársnak sikerült új pozíciót találnunk a cégen belül – százan közülük ma az Egyesült Államokban, a Stadler salt lake city-i üzemében dolgoznak.”

A „változás kereskedelem által” elve jól hangzik – vetette fel az újságíró –, de vajon üzletelne-e most Putyinnal? Spuhler válasza határozott:

 „Nem, Putyinnal jelenleg nem fognék kezet. Az én álláspontom ebben a háborúban világos. Három éve él nálunk Thurgau kantonban egy hatfős ukrán menekültcsalád. Az apa a Stadlernél dolgozik Bussnangban, a legidősebb fiú pedig a feleségem, Daniela építőipari vállalatánál tanul. Aki látja, milyen szenvedést okozott az orosz invázió, az szerintem nem maradhat közömbös. Ebben eltér a véleményem sok párttársamétól – én másként látom, mint sokan az SVP-ben. A Stadlernek viszont politikai semlegességet kell tartania, bármilyen kormány is van hatalmon. A célunk mindenhol az, hogy a lakosság javát szolgáljuk, és biztonságos munkahelyeket hozzunk létre – így Magyarországon is.”

A Stadler megrendelésállománya 2024 végére történelmi csúcsra, 29,2 milliárd svájci frankra emelkedett. A vállalat azonban nem tudta ezt a növekedést nyereséggé alakítani: az árbevétel az előző évhez képest 10 százalékkal, 3,3 milliárd frankra csökkent, a nyereség pedig 60 százalékkal esett vissza, mindössze 55 millió frankot tett ki. A cég részvényei a 2019-es tőzsdei bevezetés óta folyamatosan veszítettek értékükből.

Egyes munkatársak szerint a Stadler túl gyors ütemben növekedett, és megrendeléseket vállalt el a nyereség rovására. Spuhler ezzel nem ért egyet: szerinte a terjeszkedés üteme nem volt túl gyors. „Voltak stratégiai jelentőségű megrendelések, amelyeket mindenképp meg akartunk nyerni – főként új országokban vagy új termékcsoportokban. Ma már sokkal stabilabb a helyzetünk” – mondta. Hozzátette: a 2010 utáni euróválság idején visszaesett a vasúti beruházások száma Európában, ezért döntöttek úgy, hogy új piacok felé nyitnak – például az Egyesült Államok és a posztszovjet térség irányába –, valamint új technológiákba, köztük az akkumulátoros és hidrogénmeghajtású vonatok fejlesztésébe fektetnek.