|
| Theresa May és férje, Phillip érkezik a konzervatív párt kongresszusára Birminghamban. EPA/NEIL HALL |
Egy börtönhöz és az egykori Szovjetunióhoz hasonlította a brit külügyminiszter az EU Brexit-tárgyalási taktikáját a kormányzó brit Konzervatív Párt éves kongresszusának első napján Birminghamben.
Hunt: más rabok is szökni akarnak
Jeremy Hunt szerint annak idején a Szovjetunió volt az a blokk, amely nem engedte, hogy bárki távozzon a kötelekéből, most pedig az Európai Unió – amelyet eredetileg a szabadság megvédésére hoztak létre – próbálja úgy egyben tartani közösségét, hogy megbünteti a távozókat.
„A történelem már megmutatta, hogy ha börtönné változtatják az EU-klubot, attól a kilépési vágy nem fog eltűnni, sőt, növekedni fog. És nem mi leszünk az egyetlen rabok, akik meg akarnak szökni” – fogalmazott Jeremy Hunt.
A brit külügyminiszter szerint a büntetés formái közé tartozik a gazdasági felfordulás előidézése vagy az Egyesült Királyság feldarabolása a vámhatár kialakításával az Ír-tengeren.
„Sarokba vagyunk szorítva”
Jeremy Hunt azért is bírálta Brüsszelt, mert az szerinte megalázta Theresa Mayt a brit javaslat elvetésével a salzburgi informális EU-csúcson szeptemberben.
„Ha sarokba szorítják Nagy-Britanniát, nem törünk össze, hanem harcolunk. (...) A Brexitnél nem az a kérdés, hogy ők nyernek vagy mi nyerünk. Európa akkor lendül fel, ha mindkét oldal nyer, tehát itt az idő, hogy megváltoztassák a hozzáállásukat.”
Jeremy Hunt felszólalása jól jelzi, hogy milyen indulatokat kell kezelnie saját pártján belül Theresa Maynek Brexit-ügyben. Ráadásul a brit külügyminiszter még az enyhébb vonalat képviseli, amely alapvetően támogatja a kormány kilépési stratégiáját, az úgynevezett chequersi javaslatcsomagot.
Johnson: elmebeteg javaslat
A konzervatív tábor egy részének még ez is kevés, azaz szerintük a (Brüsszel által elutasított) brit kormányjavaslat túl engedékeny. Boris Johnson egykori brit külügyminiszter a The Sunday Times-ban például „elmebetegnek" minősítette saját egykori kormánya indítványait. Johnson idén nyáron azért távozott a kabinetből, mert a brit kormány terve jóval szorosabb kapcsolatokat indítványoz az EU-val a szerinte szükségesnél.
A brit Guardian szerint a konzervatív párt éves kongresszusának nyitónapja jelzi, hogy a párt továbbra is mélyen megosztott a helyes Brexit-stratégiával kapcsolatban. Abban azonban – úgy tűnik – egyetértés van, hogy nem szabad több kompromisszumot kötni Brüsszellel. Mivel az EU szintén nem hajlandó engedményekre, ezért a rendezett Brexitet lehetővé tévő kilépési megállapodás egyre elérhetetlenebbnek tűnik.
Marad-e a szabadkereskedelem?
De pontosan miről is szól az EU és Nagy-Britannia közötti vita? Az egyik fő kérdés a jövőbeni gazdasági kapcsolatrendszer. A brit kormány azt javasolja, hogy az Egyesült Királyság és az EU olyan közös szabadkereskedelmi térséget és közös szabályozást alakítson ki, amely csak a fizikai árukra vonatkozna, a munkaerőre és a szolgáltatásokra viszont nem. London tehát továbbra is szeretne egyfajta szabadkereskedelmet, a bevándorlást ugyanakkor korlátozná.
Az EU ezt továbbra is elutasítja. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint ugyanis ez aláásná az Európai Unió egységes belső piacát. Az Egyesült Királyság csak akkor maradhat az EU vámuniójának tagja, ha nem korlátozza a bevándorlást.
Mi lesz az északír határral?
A másik, ezzel összefüggő kérdés, hogy miként kerülhető el a fizikai határ visszaállítása Írország és Észak-Írország között. A korábban rendkívül szigorú határellenőrzés megszüntetése ugyanis az észak-ír rendezési folyamat egyik fő vívmánya. Az EU azt javasolja, hogy Észak-Írország és Írország alkosson közös vámövezetet a Brexit után.
London ezt elveti, mivel ezzel az Ír-tengeren, országon belül jönne létre vámhatár Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között. A brit kormány szerint ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Észak-Írország leválna róluk.
Holtponton a tárgyalások
London szerint a tárgyalások holtpontra jutottak, ezért fel kell készülni arra, hogy nem születik megállapodás a jövőbeni kapcsolatrendszerről, azaz Nagy-Britannia rendezetlenül lép ki az EU-ból 2019 márciusában.
Ez nehezen belátható következményekkel járna: több cég, például a Toyota már jelezte, hogy ebben az esetben akár hónapokra is leállhat az angliai termelésük a beszállítói láncban keletkező fennakadások miatt. A megállapodás nélküli kilépés komoly kockázatokat jelentene az európai légitársaságoknak is, hiszen elvesztenék eddigi automatikus járatüzemeltetési jogaikat. Pénzügyi elemzők szerint a gazdaság recesszióba csúszna, a font gyengülne, és emelkedne az infláció.
A Munkáspárt már újból szavazna
Mindezek miatt az ellenzéki Munkáspárt múlt heti kongresszusán elfogadott Brexit-stratégiája már az opciók között említ egy új Brexit-népszavazást. A kormányzó konzervatívok viszont továbbra is elvetik ezt a lehetőséget.
Nagy-Britannia 2016 júniusában tartott referendumot az EU-ból való kilépésről. Akkor 16,1 millióan voksoltak a maradásra, és 17,4 millióan a távozásra.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
