Nőtt a gyermekvállalási hajlandóság Magyarországon: a termékenységi arányszám 2015-ben 1,44 volt, 15 százalékkal magasabb, mint négy évvel korábban - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerdán Kaposváron.
Novák Katalin a somogyi megyeszékhely önkormányzata által szervezett családügyi konferencián tartott előadásában kifejtette, hogy az 1,44-os mutató azt jelenti, 100 családban 144 gyermek született, s ezzel Magyarország Törökország után a második legnagyobb termékenységimutató-növekedést érte el Európában.
Elmondta, a házasságkötések száma a 2002 és 2010 közötti 23 százalékos csökkenés után 2010 és 2015 között 30 százalékkal, 45 ezer 900-ra nőtt, azóta pedig még dinamikusabban emelkedik. "A tendencia a fiatalok jövőbe vetett nagyobb bizalmaként értékelhető" - mondta.
| Megszületett a gyerek, de hogyan intézzük el a papírjait? Hasznos tanácsok kezdő szülőknek a közjegyzőtől >>> |
Ennyi nem elég
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a mostani népesség megtartásához legalább 2-es, sőt a demográfusok szerint inkább 2,3-2,4-es mutató kellene, ezért arra ösztönzi a családokat, hogy kettőnél több gyermeket vállaljanak. Az államtitkár hozzátette: ezt nehezíti, hogy kitolódik a gyermekvállalás időpontja, a párok kicsúsznak az időből, a második-harmadik gyerek születését gyakran termékenységi problémák akadályozzák meg.
A nők 2000-ben még átlagosan 25 éves koruk fölött hozták világra első gyermeküket, ma viszont már 28 évesnél idősebben, az átlagos gyermekvállalási életkoruk pedig másfél évtized alatt 27-ről 30 évre emelkedett - közölte. Hozzátette, a férfiak első gyermeke átlagosan 32-33 éves korukban születik, az ő átlagos gyermekvállalási életkoruk 34 év.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
