Jól kezdte a 2023-as évet a forint, az euróval szemben a 400-as szint alá került. Vajon mennyire következett ez logikusan az elmúlt hetek, hónapok fejleményeiből? Hiszen az EU-s forrásokról decemberben megszületett a megállapodás, ami persze nem jelenti még a történet végét, de azért mégiscsak eljutottunk egy mérföldkőhöz. Igaz, azt még követi további 27 – ennyi feltételt kell teljesítenie az Orbán-kormánynak ahhoz, hogy Magyarország hozzájusson az uniós kohéziós alapból még nem folyósított összegekhez, valamint a Covid miatti negatív következmények kezelésére szolgáló helyreállítási alap hazánkra jutó részéhez.
Mivel a megállapodással – szakzsargonnal élve – úgymond kiárazódott egy kockázat a forint devizákkal szembeni árfolyamából, lehetett számítani a hazai fizetőeszköz erősödésére. Ami meg is történt a múlt év végén, csakhogy az meglehetősen visszafogottra sikeredett. Bár a forint euróval szembeni jegyzése decemberben is benézett a 400-as szint alá, csak rövid időre.
A forint erősödéséhez hozzájárulhatott, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) devizakötvény-kibocsátást hajtott végre. A karácsony előtt közzétett egész éves tervnél (4 milliárd dollár) is többet, 4,25 milliárd dollárt vont be az ÁKK. Szükség is van erre, amíg az uniós források nem érkeznek meg, méghozzá ahhoz, hogy a megemelkedett importárak miatt vaskosabb energiaszámlát az ország ki tudja egyenlíteni.
E téren is jól alakultak a dolgok, hiszen a nemzetközi elszámolásoknál irányadó tőzsdei gázár, a rotterdami TTF-típus jegyzése elérte a háború február 24-ei kitörése előtti szintet – ez is hozzájárult a forint erősödéséhez, hiszen így kevesebb devizára van szükség.
Ami persze most vélhetően mindenkit foglalkoztat, az az, hogy mennyire lehet tartós a hazai fizetőeszköz erősödése, a szerdán ismét 3-assal kezdődő forint-eurókurzus állandósulhat, vagy akár még feljebb is mehet-e és ha igen, meddig az árfolyam? Akár 360-ig is? – ahogy azt korábbi Klasszis podcastjainkban több makrogazdasági elemző sem zárta ki.
Ezt alapvetően az befolyásolja, merre veszi az irányt az infláció. Amelynek éves – azaz az előző év azonos időszakához viszonyított – szintje tavaly novemberben 22,5 százalékot ért el, de a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás a Monetáris Tanács legutóbbi, december 20-ai ülését követő sajtótájékoztatóján az év utolsó hónapjára már 26-27 százalékos fogyasztóiár-indexet helyezett kilátásba.
Bizonyosságot arról, hogy e prognózis mennyire lett pontos, január 13-án szerezhetünk, akkor teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a hivatalos adatot. Kérdés, mikor kezdhet csökkenni az infláció, s akár tényleg már csak egyszámjegyű lehet 2023 végén, ahogy azt a kormány és a jegybank várja?
Ezekkel a kérdésekkel is szembesítettük legfrissebb Klasszis podcast adásunkban Jobbágy Sándort, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzőjét.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
A beszélgetést január 4-án, szerdán délután rögzítettük.
Hogyan hallgassunk podcastet?
A podcastet a fenti lejátszóval az mfor.hu és a privatbankar.hu oldalán is meghallgathatja.
Az optimális podcast-élményhez a podkaszt.hu korábbi leírását idézzük.
A podkaszt lételeme, hogy nem kell helyhez kötve hallgatni. Ezért legjobb élményt a eszközökön nyújtják, legyen az akár telefon, akár tablet. Ebből kifolyólag az ezen eszközökre írt programok is nyújtják a legtöbb szolgáltatást. Például:
- Saját kereshető adatbázis
- Lassított / gyorsított lejátszási sebesség
- Könyvjelzők, fejezetek
- Adásnaplók megjelenítése
Ezeket szinte az összes nagyobb lejátszó tudja, de attól függően, hogy milyen eszközön szeretnéd hallgatni, itt találhatsz párat induláshoz >>
Ezekben a lejátszókban megtalál minket Klasszis podcast néven! Május 10-étől kéthetente új adásainkkal is találkozhat ezeken a linkeken. Addig is:
A műsor oldala az Anchor FM-en >>
Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>
Előbb a Temu-adó, most a szankciók. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
