Tesznek rá a diákok, mi van a másikkal

A diákok számára kevésbé fontos a szolidaritás, mint három éve, az emberek közötti társadalmi különbségek csökkentését sem tartják annyira szem előtt

A diákok számára kevésbé fontos a szolidaritás, mint három éve, az emberek közötti társadalmi különbségek csökkentését sem tartják annyira szem előtt - közölte az Iskola és társadalom 2008 kutatásról tartott konferencián és sajtótájékoztatón Csákó Mihály, az ELTE Társadalomtudományi Kara szociológia tanszékének docense.

Az országosan hatezer kilencedik és tizenegyedik osztályos diák megkérdezésével készült felmérés eredményét felidézve rámutatott arra: az idősebb diákok körében jobban kimutatható a társadalmi szociális érzékenység tompulása, mint fiatalabb társaiknál. A politikát ugyanakkor "személyes védőpajzsnak tekintik a fiatalok", tehát a politikai részvétel felértékelődött, míg a szolidaritás fogalma leértékelődött megítélésük szerint. A társadalmi problémák megoldását a gyermekek a politikától várják - összegezte kutatásainak eredményeit a szakember.

Az ELTE, valamint a debreceni, a pécsi, a szegedi egyetem és egy székesfehérvári kutatóintézet közös, 2008 őszén végzett felmérése szerint a fiatalok gyorsan lemásolták véleményalkotásukban a felnőtt társadalmat. A lányok szociálisan érzékenyebbek, mint a fiúk, utóbbiak viszont kicsit aktívabbak lánytársaiknál - tette hozzá Csákó Mihály.

Ruff Tamás, az Echo Survey Szociológiai Kutató Intézet munkatársa kifejtette: a diákok többsége úgy érzi, hogy a diákönkormányzatok döntéseibe, az iskolai házirend kialakításába alig van beleszólása, az iskolai önkormányzat a leginkább végrehajtja azt, amit a tanári kar előír. A diákönkormányzat tagjait felméréseik szerint az esetek alig tíz százalékában választják titkos szavazással, a megkérdezettek 17 százaléka azt sem tudta, hogy működik iskolájukban ilyen szervezet.

Az iskolai demokráciában a legfontosabb a diákok véleménye szerint az, hogy a szabályok tanárra és tanulóra egyaránt érvényesek legyenek, lehetőség szerint a pedagógusok orvosolják a diákok problémáit, illetve tisztességesen tájékoztassák őket - folytatta a kutató.

Az iskolai demokráciával való elégedettségi mutató a gimnazisták körében a legmagasabb, a szakiskolásoknál a legalacsonyabb, a lányok és a kilencedikesek pedig az oktatási intézményeket demokratikusabbnak ítélik meg, mint idősebb és fiú társaik - közölte Ruff Tamás.

Életszagú szakképzés? Újabb reformok
Többletpontot ér a hátrányos helyzet
Pocsék az oktatásunk?

MTI