Tévhit, hogy a kormánypárti polgármesterek mindig több pénzt hoznak a településeiknek

Orbán Viktor (MTI/Koszticsák Szilárd)

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

„Elsősorban azokat a településeket segíteném, ahol a kormánypárti polgármesterek győztek”, mondta Kósa Lajos. Ha nem Tarlós István lesz a budapesti főpolgármester, akkor érvénytelen a kormány fővárossal kötött megállapodása, mondta Gulyás Gergely.^* Kubatov Gábor szerint Szegednek több jut majd a fejlesztési forrásokból, ha nem választják újra Botka Lászlót. Ez csak néhány a hasonló nyilatkozatok közül, vagyis a Fidesz egyértelműen megüzente a magyaroknak, hogy ne számítsanak sok jóra, ha nem fideszes polgármestert választanak maguknak.

De tényleg így van ez? Ha valaki több pénzt szeretne a településének, az szavazzon a Fideszre? Megnéztük statisztikai módszerekkel, hogy – a rendelkezésre álló adatok alapján – megéri-e kormánypárti polgármestert választani.

Az jött ki, hogy lényegében nem számít a polgármester hovatartozása.

Bár vannak ismert történetek, amikor a kormány valóban büntetett nem fideszes településeket (ilyen intő példa a Felcsút-Óbarok rivalizálás), de azért érdemes szkeptikusan kezelni a fenyegetést. Korábbi elemzésünkből kiderült, hogy hiába van már kilenc éve kormánypárti polgármestere Budapestnek, a főváros költségvetését így is a régióban kirívóan alacsony szintre vágta vissza a kormány.

Az pedig, hogy esetleg több fejlesztési forrás kerül egy településre, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a lakó ebből többet fog látni. Ha a pénzek költését korrupt módon irányítják a Fidesz gazdasági hátországához, vagy értelmetlen és később drágán fenntartható projektekre költik ezeket, abból keveseknek származik előnye. Elég az Elios-ügyre, a gyulai polgármester beszámolójára vagy a városok nyakán maradó üres stadionokra gondolni. A fejlesztési projekteket rendszerint nem is a településekről, hanem a központból irányítják – gyakran már előre megvannak a kivitelezők is -, ezért nem sokat számít, hogy ki a polgármester.

Az elemzéshez összeszedtük, melyik településeken győztek fideszes, független vagy ellenzéki polgármesterek a legutóbbi önkormányzati választásokon.^* A kisebb településeket továbbra sem tartja elég jelentős falatnak a pártpolitika, a 2500 fő alatti települések közel kilenctizedében független polgármestert választottak.^* A közepes és nagyobb városokban, illetve a fővárosi kerületekben viszont már tarolt a Fidesz, amelynek 567 városvezetője a magyar lakosság 53 százalékának települését irányítja.

Ellenzéki vezetője csak 54 önkormányzatnak van, de ezek jellemzően nagyobb városok vagy kerületek, ezért a lakosság 10 százaléka ellenzéki irányítású településeken él.^*

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy mennyi kiadása jutott egy önkormányzatnak egy polgárára 2016-ban, aszerint, hogy mennyien laknak az adott településen. A pöttyök színe a településvezetés pártállását mutatja, a függőleges tengely az egy főre jutó kiadásokat, a vízszintes tengely és a buborék mérete pedig a lakosságot.

Nem tűnik úgy, hogy a fideszes vezetésű önkormányzatok több pénzből gazdálkodhatnának, mint az ellenzékiek vagy a függetlenek. A településméret viszont sokat számít: a kisebb települések között igen nagy a szórás az önkormányzati kiadásokban, a nagyobb városokban viszont az átlagnál alacsonyabbak az egy főre jutó kiadások.

Az önkormányzatok több forrásból juthatnak bevételhez. Vannak saját bevételeik, amelyek közül a legfontosabb a helyi iparűzési adó (hipa), a többi saját bevételt az „egyéb” kategóriába sorolják. Ezen kívül kapnak az államtól is működési és fejlesztési támogatást. Ezek így oszlanak meg átlagosan pártállás szerint:

Ezeket a számokat leginkább a településméret határozza meg, a kisebb településeken például jellemzően nagyobbak a működési támogatások.

A fideszes vezetésű települések átlagosan valóban lényegesen több fejlesztési támogatáshoz jutnak, mint akár az ellenzéki, akár a független polgármesterek által vezetettek. A független és ellenzéki településeken viszont több iparűzési adót és egyéb forrást teremtenek elő a városvezetők. Érvényesülhet tehát egy olyan hatás is, hogy a kormánypárti települések sokkal inkább a központi támogatásokra szorulnak, az ellenzékiek viszont rákényszerülnek, hogy máshonnan szerezzenek forrásokat.

Jobban látszik a különbség, ha az egyes településméretek szerint nézzük meg, hogy hogyan alakulnak a kiadási és támogatási adatok. Valójában csak a nagyobb városoknál látszik úgy, hogy előnyben vannak a kormányzati települések az egy főre jutó kiadásokban, a kisebbeknél már az ellenzéki települések teljesítenek jobban. A fejlesztési támogatásoknál volt látható egyedül 2016-ban, hogy mintha a fideszes falvakba és városokba több kerülne, de ezek összege kisebb, mint az iparűzési adóból származó bevétel, amely pedig az ellenzéki településeken magasabb, főként a nagyobb városokban.

De nem csak a településméret számít, hiszen az önkormányzatok lehetőségeit a saját forrásaik, főként a saját iparűzési adó bevételek^* befolyásolják. Ehhez több változót is figyelembe kell venni.

Megvizsgáltuk ezért, hogy a települések fejlettsége, demográfiai viszonyai, mérete vagy a polgármester pártállása-e a döntő abban, hogy milyen jól megy a településnek, mennyi kiadás jut az önkormányzat egy lakosára, mennyi állami működési és fejlesztési támogatáshoz jut.

Eredményeink szerint statisztikailag kimutathatóan nincs érdemi hatása a polgármester pártállásának a település kiadásaira, de még az állami fejlesztési források nagyságára sem.

A vizsgálathoz egy egyszerű korrelációs vizsgálatot végeztünk néhány mutatón, az eredményt az alábbi ábra foglalja össze.

A számításba vett változók közül a polgármester pártállása a leggyengébb magyarázó erővel bíró mutatók közé tartozik.^* Az egy főre jutó önkormányzati kiadások, működési állami támogatások esetében ugyan a fideszes polgármesterek kicsivel jobban teljesítenek, de ez egyáltalán nem erős összefüggés.

A fejlesztési támogatásoknál egy kicsit nagyobb a fideszes polgármesterek előnye, de ebben nagyobb szerepe van, hogy főként közepes vagy nagyobb településeket vezetnek. Az iparűzési adó bevételek esetében is látható, hogy a települések mérete, a cégek árbevétele, a bruttó átlagfizetés sokkal fontosabb, mint a polgármester pártállása.

Az önkormányzatok legtöbb funkcióját – így az oktatási és egészségügyi intézményeket – egyébként is elvették a Fidesz-korszakban, ami miatt arányaiban jóval kevesebb költségvetési támogatásból gazdálkodhatnak. Ez felértékelte az önkormányzatok saját bevételteremtési szerepét. A települések gazdasági fejlettségének sok előre meghatározott oka van (például a korábban megtelepedett iparágak és a földrajzi-történelmi útfüggőség), de azért jelentős szempont a helyi önkormányzat működésének minősége is.

Amelyik polgármester igazán jól végzi a dolgát – pártállástól függetlenül -, annak a települése talán nem is szorul rá az átláthatatlan módon, gyakran korrupt érdekek vagy szimpátiák alapján osztott központi fejlesztési támogatásra, mert ki tudja pótolni a helyi cégek adójából. Sőt, ez a kényszer akár erős ösztönző lehet egy nem fideszes polgármesternek, hogy jobban végezze a dolgát.

(G7)