Fel fog bomlani az euróövezet egy évtizeden belül, ha nem történik gyökeres változás - mondta Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője az M1-en.
Az uniós tagállamok vezetőinek e heti csúcstalálkozóján a többi között Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország is a többsebességes Európa gondolatát támogatta. Ennek kapcsán az elemző úgy fogalmazott: a francia vagy az olasz folyamatok azt mutatják, hogy a túl szoros integráció éppen ezeknek az országoknak a gazdaságára hatott a leginkább negatívan, a szorosabb integráció éppen nekik ártana. A szakértő szerint kérdés, hogy jelenlegi formájában meg tud-e maradni az euróövezet, és a tagállamok - például Görögország - bent tudnak-e maradni a zónában.
A többsebességes Európáról beszélő tagállamok nem mérték fel a kockázati tényezőket - jelezte Deák Dániel, hangsúlyozva, hogy a szorosabb integráció egyértelműen a német gazdasági érdekeknek felel meg.
Az a sokezermilliárd forint, amit az EU-tól kaptunk, tényleg a németek érdekét szolgálta?
A német uniós biztos néhány héttel ezelőtti beszédére utalva az elemező elmondta, hogy az Európai Unión belül kialakított támogatási rendszer, a kohéziós politika elsősorban nem a leszakadó tagállamoknak segített, hanem a német gazdaságot pörgette fel. A német vállalkozások megjelentek Kelet-, illetve Dél-Európában, ahol a támogatási rendszernek köszönhetően jelentős forrásokhoz jutottak, és a kereskedelempolitikán keresztül is a német vállalkozások jártak a legjobban - vélekedett Deák Dániel.
Van okunk rettegni attól, hogy kigolyóznak minket
A szakértő szavai azért meghökkentőnek tűnnek, ha figyelembe vesszük, hogy a Magyarországon az elmúlt években megvalósult beruházások elsöprő többsége uniós forrásokból valósult meg (itt egyes években 95 százalék fölötti arányt értünk), a maradék nagy része is az uniós pénzeket kiegészítő hazai forrás.
A magyar kormány (és a hozzá közel álló Nézőpont Intézet) persze okkal retteg a többsebességes Európa gondolatától: Magyarország és a többi kelet-közép-európai tagállam is ellenzi ezt a koncepciót, attól tartva, hogy a kétsebességes EU nem más, mint az unió keleti bővítésének de facto visszacsinálása. Ráadásul Varsó és Budapest, az EU két olyan tagországa, amelyet illiberális, populista kormányok irányítanak, kifejezetten az ellenük irányuló törekvést látnak a kétsebességes Európa koncepciójában. A háttérről itt írtunk korábban >>
Jean-Claude Juncker mindenesetre igyekszik azt eladni, hogy nem jelentene új vasfüggönyt a változás - nem túl meggyőző mindenesetre >>
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
