Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania a Törökországban élő mintegy hárommillió szíriai menekült ellátásához ígért humanitárius segély folyósítását - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken Ankarában uniós vezetőkkel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón.
Már érkezik a segély
A tájékoztatót közösen tartotta Ömer Celik török EU-ügyi miniszterrel, Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint Johannes Hahn uniós bővítési biztossal. Mogherini és Hahn a legmagasabb szintű uniós vezető, aki a júliusi 15-i katonai puccskísérlet óta Törökországba látogatott. Hahn azt ígérte, hogy az Európai Unió a hónap végéig összesen több mint egymilliárd eurót fizet majd ki Törökországnak.
Az Európai Unió és tagállamai tavaly novemberben, majd idén márciusban 3-3 milliárd eurót ígértek arra a célra, hogy javítsák a többnyire Szíriából Törökországba menekült csaknem hárommillió ember életkörülményeit. Az unió cserébe a menekültáradat megfékezését várja Ankarától.
Az EU-s vízumon túl
Cavusoglu a török állampolgárok schengeni vízumliberalizációjának ügyében azt javasolta az uniónak, hogy mindkét fél fogadjon el egy konkrét menetrendet. Kiemelte: Ankara "alternatív ajánlatokkal" állt elő, amelyek révén felül tudnak kerekedni a vitás kérdéseken.
Hahn szerint is lehet megoldást találni Törökország schengeni vízumliberalizációjának vitás kérdéseire, de ez Ankarán múlik. Mogherini szerint az ankarai találkozó legfőbb üzenete az volt, hogy Ankara elkötelezett az EU-val folytatott párbeszéd mellett, mind a csatlakozási tárgyalásokat, mind a vízumkényszer eltörlését, mind a vámunió fejlesztését illetően. Úgy vélte, hogy a kurd autonómiáért küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni török katonai fellépés mellett a politikai rendezésnek is el kell kezdődnie.
Celik felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások 35 fejezetéből eddig 16-ot nyitottak meg, az elkövetkező időszakban pedig a sajtószabadságról és az alapvető emberi jogokról szóló fejezetekről szeretnének tárgyalni, amelyekkel kapcsolatban Törökországot sok bírálat érte. Mint fogalmazott: "Törökország európai ország, európai demokrácia. Európa jövője a mi jövőnk is".
Hahn arról is beszélt, hogy Törökország az unió tagjelöltje, és az marad, ami szigorú követelményekhez kötött. Hangsúlyozta: Ankarának ennek megfelelő magatartást kell tanúsítania. Elmondta, hogy a török fél biztosította az EU-t a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásáról.
Törökországban a katonai puccs óta konkrét leszámolás zajlik: elég, ha valaki gyanúba kerül és máris a rendszer ellenségének bélyegezze őket Erdogan kormánya. Több tízezer ember veszítette el a munkáját, ezrek kerültek börtönbe, köztük újságírók és civil aktivisták is.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
