Történelmi mélypontra eshet a költségvetési hiány

Babos Dániel és Kicsák Gergely, a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek szakcikkét publikáljuk a Privátbankár.hu-n.

A 2016-ra várható hiány az elmúlt évek tükrében

Az eddigi adatok alapján a 2016-os hiány historikusan alacsony lehet. Az ezredfordulót követően rendkívül magas, átlagosan 6 százalékos költségvetési hiány volt jellemző Magyarországra, amit a 4 százalék körüli vagy azt meghaladó kamatkiadások és az elsődleges egyenleg deficite együttesen eredményezett. A hiány alakulása miatt hazánk az EU-ba történő belépéstől folyamatosan túlzott deficit eljárás (EDP) alatt állt. A válság kitörésekor szükségessé aggrevált egy gyors költségvetési kiigazítás, így az ESA-deficit 4 százalék közelébe mérséklődött, de a keresletszűkítés kedvezőtlenül hatott a gazdasági növekedésre. 2010-től azonban érdemben megváltozott a költségvetési politika, és az eredményszemléletű deficit 2011 után tartósan a maastrichti kritérium szerinti 3 százalék alatt alakul. Erre korábban Magyarországon az összehasonlítható adatok szerint nem volt példa, és az alacsony hiánynak köszönhetően hazánk 2013-ban kikerült az EDP-eljárás alól. 2013 óta a hiány évről évre tovább csökken és a jelenlegi folyamatok mellett idén ismét 2 százaléknál alacsonyabb lehet a költségvetési deficit.

1. ábra: Az eredményszemléletű egyenlegek és a nettó kamatkiadások alakulása (a GDP százalékában) Forrás: KSH, Eurostat, MNB-előrejelzés Megjegyzés: *A 2016-os adatok az MNB szeptemberi Inflációs jelentéséből származnak. A nyugdíjrendszer átalakítása miatti imputált kamatokat nem a kamatkiadások között, hanem az elsődleges egyenlegben vettük figyelembe.

A 2012-től folyamatosan alacsony hiány fennmaradását a stabil elsődleges többlet segítette, amihez a kedvező alapfolyamatok mellett jelentősen hozzájárultak a strukturális reformok, közte a gazdaságfehérítő intézkedések. Az Európai Bizottság elemzése szerint az intézkedések hatására Magyarországon az áfa-adórés (lásd keretes írásunkat!) változása a 3. legnagyobb csökkenést mutatta az egész EU-ban. A gazdaság fehéredését az Európai Bizottság elemzése és az MNB költségvetési folyamatokat elemző kiadványai (az Inflációs jelentés Költségvetési folyamatokról szóló alfejezete, illetve a Költségvetési jelentés) alapján több intézkedés is segítette, amelyek az adóalapok növekedése miatt az állami adóbevételek növekedését okozták.

Az online pénztárgépek NAV-hoz történő bekötése és az EKÁER rendszer bevezetése jelentős áfabevétel-növekedést eredményezett, illetve közvetve a bérek fehéredését is segítette, ugyanis csökkent a feketén kifizethető jövedelmek mértéke. A bérjövedelmek fehéredését pedig közvetlenül segítette az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, amelynek köszönhetően jelentősen csökkent a régiós és európai uniós szinten is kimagasló adóterhelés a többletmunkából származó jövedelem esetén. A gazdaság fehéredése mellett kiadási oldalon az állami pénzbeli transzferek GDP-arányos csökkenését okozó intézkedések segítették az elsődleges többlet fennmaradását, bevételi oldalon pedig a foglalkoztatottság bővülése miatt növekvő személyi jövedelemadó és járulékbevételek, illetve a szektorális adók bevezetése is hozzájárult az alacsony hiány fennmaradásához.

2. ábra: Az áfa-adórés változása 2013-ról 2014-re az EU tagállamaiban (százalékpont). Forrás: Európai Bizottság

A 2012 óta stabil elsődleges többlet mellett 2013-tól a nettó kamatkiadások csökkenése is hozzájárult az egyenleg folyamatos javulásához. A kedvező nemzetközi környezetben a javuló hazai makrogazdasági folyamatok és a jegybanki intézkedések hatására a magyar állampapír-piaci hozamok jelentősen csökkentek. A GDP-arányos kamatkiadások 2013 és 2015 között gyors ütemben, mintegy 1 százalékponttal csökkentek, és az Európai Bizottság, illetve az MNB előrejelzése szerint is további dinamikus csökkenés várható. A 2017-ig bekövetkező mérséklődéssel együtt az egész EU-n belül hazánkban csökkennek a legnagyobb mértékben a kamatkiadások. A tartósan alacsony állampapír-hozamok az államadósság fokozatos átárazódásával továbbra is hozzájárulnak az állami kamatkiadások dinamikus mérséklődéséhez.

Az idei alacsony hiány alakulásának okai

Az MNB szeptemberi Inflációs jelentése alapján 2016-ban a költségvetés hiánya a GDP 1,4-1,5  százaléka lehet, ami érdemi mozgásteret jelent a költségvetési törvényben szereplő 2  százalékos hiánycélhoz képest. A költségvetési törvényben tervezettnél kedvezőbb hiányt többek között az adóbevételek – foglalkoztatottság növekedésének is betudható – kedvező alakulása, valamint a kamatkiadások csökkenése okozhatja. A költségvetési kiadások csökkenéséhez azonban az is hozzájárul, hogy az előző évhez képest a tervezettnél nagyobb mértékben estek vissza az állami szektor beruházásai az első félévben. Mindezek nyomán az MNB szeptemberi Inflációs jelentése szerint – az Országvédelmi Alap felhasználásától függően – 1,4-1,5 százalék lehet a hiány mértéke, amennyiben terv szerint teljesülnek az idei jelentős egyedi bevételek (mint például a növekedési adóhitel, ami negyedévente kerül befizetésre, valamint a földárverésből származó bevétel, amelyből viszont még nem könyvelt el érdemi bevételt a költségvetés). Az aggregált keresletet nézve a fiskális politika a tervezett enyhe keresletélénkítő hatással szemben lényegében semleges lehet 2016-ban az alacsony hiány következtében.

A költségvetés kumulált pénzforgalmi hiánya az első kilenc hónapban jelentősen elmaradt az elmúlt években látott szinttől. Bevételi oldalon főként a munkát terhelő adók dinamikus növekedése járult hozzá az alacsony pénzforgalmi hiány kialakulásához. Az év első kilenc hónapjában az erőteljes munkaerő-piaci konjunktúrának köszönhetően jelentős mértékben – körülbelül 250 milliárd forinttal – meghaladta a munkát terhelő adóbevételek értéke a tavalyi szintjét, annak ellenére, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 15 százalékra csökkent. A növekedési adóhitelhez kapcsolódó többletbevétel szintén hozzájárult az elmúlt éveknél alacsonyabb finanszírozási igény kialakulásához. Figyelemre méltó továbbá, hogy az áfabevételek mértéke nem csökkent tavalyhoz képest a célzott áfacsökkentések és az állami beruházások visszaesésének ellenére sem, ami a fogyasztás bővülésével magyarázható.

A gazdaság bővüléséből származó többletbevételek ellensúlyozzák az év eleji adócsökkentések hatását. 2016-ban több érdemi adócsökkentésre is sor került, ennek ellenére az egyenleg továbbra is stabilan alacsony maradhat. A célzott áfa-csökkentések keretében mérséklődött az új lakások és a sertés hús áfája. Ezen felül csökkent a személyi jövedelemadó és növekedett a családi adókedvezmény mértéke. A lakosság adóterhe mellett a bankadó csökkentésével a bankrendszer adóterhe is mérséklődött. Ezen intézkedések hatását teljes mértékben ellensúlyozta a foglalkoztatottság bővüléséből, valamint a munkabérek dinamikus növekedéséből származó többletbevétel.

Kiadási oldalon a fegyelmezett gazdálkodás mellett az uniós kifizetések alacsony mértéke, illetve a csökkenő kamatkiadások okozzák az elmúlt éveknél alacsonyabb pénzforgalmi hiányt. A 2007-2013-as uniós ciklusból a kifizetések mértéke idén már csak szerényebb összegű lehet, míg az új 2014-2020-as ciklusból a kifizetések felfutása csak szeptemberben ugrott meg jelentős mértékben. Az uniós kiadások mértéke így idén sokkal alacsonyabb volt az év első kilenc hónapjában a tavalyinál, ami jelentős megtakarítást jelentett a költségvetés számára, másfelől azonban ez kedvezőtlen a gazdasági teljesítmény alakulására, különösen a beruházásokra nézve. A költségvetési szervek saját kiadásai esetében továbbra is a feszes gazdálkodás figyelhető meg. Az alacsony kamatkörnyezet hatására a kamatkiadások évről-évre mérséklődnek, hozzájárulva a pénzforgalmi kiadások csökkenéséhez. Az idén bekövetkezett hozamcsökkenés nagyobb mértékű volt a költségvetési törvényben feltételezettnél is.

3. ábra: A költségvetés pénzforgalmi egyenlegének alakulása az elmúlt években Forrás: Magyar Államkincstár

Az első féléves nemzeti számlás adatok is megerősítik, hogy az idei eredményszemléletű hiány alacsonyabb lehet a kormányzati célnál. Az első féléves nemzeti számlás adatok alapján a GDP-arányos eredményszemléletű hiány az elmúlt négy negyedévben 1 százalék volt, míg az első félévben a GDP 0,7 százalékát tette ki a hiány. A második félévben az alapfolyamatokon kívül egyedi tételek is jelentős hatással lehetnek a költségvetés egyenlegére, ugyanakkor ezen tényezők eredője közel semleges lehet. Az év hátralévő részében érkezik be várhatóan a költségvetésbe az állami földek értékesítéséből származó bevétel, valamint a növekedési adóhitel idei hátralévő része. Ezek hiánycsökkentő hatását azonban mérsékelheti a lakástámogatások igénybevételének, illetve az uniós támogatásoknak a felfutása. (Az uniós támogatások esetében csak a hazai társfinanszírozás összege növeli az ESA-hiányt.) Várhatóan az év második felében az egyedi tényezők eredője nagyságrendileg semleges lesz, emellett folytatódnak az államháztartás szempontjából kedvező alapfolyamatok, így a költségvetési törvényben szereplő célnál érdemben alacsonyabb lehet a hiány.

4. ábra: Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP százalékában. Forrás: MNB