Donald Trump amerikai elnök Forrás: MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais

Trump ma mondja el beszédét a világ vezetői előtt az ENSZ éves közgyűlésének megnyitóján, majd holnap a Biztonsági Tanács ülését fogja vezetni - vélhetően óriási figyelem kíséri debütálását ebben a szerepben.  A várakozások szerint Trump mai beszédét arra használja föl, hogy újonnan megerősítse az „Amerika Mindenekelőtt” vonalvezetését, konfrontálódjon Iránnal és burkolt figyelmeztetést intézzen a világ szegényebb országai felé: vagy támogatják az amerikai hatalmi célokat, vagy búcsút mondhatnak Washington pénzügyi támogatásának.

Szintén a mai napon a Trump kormányzat két neokonzervatív héjája, Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó beszédet mondanak egy iráni rezsimváltást szorgalmazó szervezet éves találkozóján, amely egyben eloszlat minden kételyt arra vonatkozóan, hogy mik a Fehér Ház szándékai Teheránnal kapcsolatban.

Casus belli és a merénylet

Nem mintha nagyon meg lennénk lepve, hiszen Trump májusban – szembemenve saját népének többségi akaratával - felmondta az Iránnal 2015-ben kötött nemzetközi nukleáris megállapodást (JCPOA).  Ne felejtsük, ezek a lépések fontos szerepet játszanak az amúgy is törékeny nemzetközi rend fejreállításában (global disorder) és az iráni fundamentalisták politikai megerősítésében.  A nemzetközi jog szerint egyébként a JCPOA egyoldalú washingtoni felmondása kimeríti az „ürügy a hadüzenetre” (casus belli) fogalmát.

Káncz Csaba

Ezen keretrendszerben kell megvizsgálnunk azt a szombati merényletet a dél-iráni Kuzesztán tartomány fővárosában, amelyben meghalt az Iráni Forradalmi Gárda 12 katonája, rajtuk kívül pedig 13 civil.  Vasárnap Teherán berendelte az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) nagykövetségének ügyvivőjét, hogy tiltakozzon a koronaherceg tanácsadójának nyilvános megnyilvánulásai miatt, üvözölve a gyilkos terrortámadást.  Itt fontos kiemelni, hogy a UAE szoros szövetségben áll azzal a Szaúd-Arábiával, amely a régió számos pontján folytat proxi küzdelmet Iránnal, köztük Jemenben, Libanonban és Szíriában.

Teherán szinte bizonyosan nem fog közvetlenül bosszút állni.  A legkényelmesebb megoldás lehet a perzsa állam számára felhasználni a Jemenben harcoló huszi lázadókat és ők majd a kedvükre kiválasztott helyen és időben fognak csapást mérni Szaúd-Arábiára.  A kuzesztáni merénylet rámutatott arra, hogy Irán rendkívül sérülékeny az etnikai és vallási törésvonalai mentén, ahogyan erre korábban már többször felhívtuk a figyelmet.

Bolton és Giuilani kampánya

Iránnak minden oka megvan arra, hogy külföldre mutogasson az ország destabilizálásának kísérlete kapcsán.  Tavaly a szaúdi koronaherceg jelentette ki, hogy a csatának Rijád és Teherán között iráni területen kell lezajlania.  A fennt említett John Bolton pedig nemzetbiztonsági tanácsadói kinevezése előtt készített tavalyi feljegyzésében érvelt azzal, hogy Washingtonnak támogatást kell nyújtania Irán kisebbségeinek az ország meggyengítése céljából.

A kuzesztáni terrortámadás napján beszélt Trump vezető jogásza, Rudy Giuliani újonnan a mudzsahedin (Mojehedin-e Khalq / MEK) szervezet előtt, kijelentve, hogy Washington politikája forradalomhoz fog vezetni Teheránban.  A MEK a legnagyobb és legmilitánsabb emigráns baloldali csoport, amely küzd a jelenlegi iszlamista iráni rezsim ellen.  Washington a szervezetet csupán 2012-ben vette le a terrorista szervezetek listájáról.

Káncz Csaba jegyzete