Az Európai Bizottság február 22-én döntött arról: javasolja a miniszterek tanácsának, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási keret lehívhatóságát, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.
A soros dán EU-elnökség a mostani pénzügyminiszteri értekezlet napirendjére tűzte a javaslatot, amelyről vitát és várhatóan szavazást is tartanak. Ha a tanács megszavazza, a javaslat életbe lép, de szeptember 13-ig Magyarországnak még lesz lehetősége arra, hogy olyan kiigazító lépéseket tegyen, amelyek nyomán döntés születhet a felfüggesztés érvénytelenítéséről is.
A Reutersnek információt adó diplomaták szerint a támogatások felfüggesztésének folyamatát úgy tervezték meg, hogy valójában inkább szimbolikus legyen - ez egybecseng a kormányzat, a miniszterelnök és Andor László magyar uniós biztos korábbi közléseivel, miszerint a lépés inkább "technikai", mint valódi forrásmegvonás. Ettől persze még igaz a tény: az első alkalommal fordul elő, hogy a túlzottdeficit-eljárás keretében a kohéziós alap folyósításainak felfüggesztéséről szóló rendelkezést életbe léptetik.
Uniós diplomaták szerint az EU nem titkolt célja Magyarország megregulázásán túl az is, hogy üzenjen a többi tagállamnak: ragaszkodjanak a fiskális célok betartásához akkor is, ha az európai gazdaság szenved, a várt növekedés nem akar beindulni, és így az adóbevételek sem nőnek a várt mértékben. A Reuters tudósítása szerint diplomaták úgy vélik: a magyar gazdaságra az intézkedésnek nem lesz valódi hatása, inkább ébresztőnek szánják azt.
Bár a Reuters hírében nincs sok újdonság, ahhoz elég volt, hogy ismét lefelé pofozza a forintot: az euró jegyzése rövid idő alatt megközelítette a 295 forintot.
A nap folyamán már a Moody's nyilatkozatát is "zokon vette" a magyar deviza: a hitelminősítő a nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalásaink késlekedését negatív hatásúnak nevezte elemzésében.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
