Költségvetési mozgástér hiányában 2021-ben sem változik a személyi jövedelmadó mértéke, marad 15 százalék. Pedig Orbán Viktor kormányfő nagyon szerette volna, ha már az előző évtized végére tovább csökken az adó, amíg el nem éri az egyszámjegyű tartományt.

A jövő évi költségvetési törvényjavaslatban az szerepel, hogy

a kormány 2021-ben is fenntartja a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi adórendszert, ami Európa egyik legalacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsát (15%) alkalmazza, valamint jelentős családi adó-, illetve járulékkedvezményt biztosít.

Ebből egyértelmű, hogy a következő évben sem enyhül a dolgozók adóterhelése. Ezt egyébként megelőlegezte Gulyás Gergely miniszter egy év eleji Kormányinfón, amikor a jövő évi adótervekről kérdeztük. Már akkor biztosra vette, hogy nem megy le 10 százalék alá az szja. Most kiderült, hogy egyáltalán nem módosul a kulcs.

Valamint az is, hogy a kormány kitart az egykulcsos adó mellett, nem hozza vissza a progresszív - vagyis a tehetősebbeket nagyobb adóval sújtó - adórendszert, bár szociális szempontból sokan indokoltnak tartanák ezt. A kormány álláspontja viszont az, hogy a személyi jövedelemadózás legyen könnyen követhető, egyszerű, áttekinthető, és inkább a fogyasztáson kereszül járuljon hozzá nagyobb mértékben a közteherviseléshez a lakosság. Azonban az arányosság itt sem érvényesül, mivel pont azoknál a termékköröknél - elsősorban az élelmiszereknél - jelentkezik mostanában nagyobb infláció, amelyek a kisebb jövedelemmel rendelkezők fogyasztásában nagyobb súllyal vannak jelen. 

A jövő évi adótervekről elvileg egy önálló előterjesztésben kellene színt vallania a kormánynak, ám ilyen csomag egyelőre nem ment be a parlament elé. Illetve két javaslatot tárgyalt a parlament, amelyek azonban a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált adózási intézkedéseket gyűjtötték össze. Újabb különadók bevezetésén túl az adózási szabályok pontosításáról, valamint a szochó eltervezett 2 százalékpontos csökkentéséről van ebben szó, vagyis a csomag hatása nem mérhető az évenként megszokott nagy adócsomagokéhoz.

A jövő évi büdzsét megalapozó törvény is tartalmaz néhány adóintézkedést, főleg az iparűzési adót illetően - például eltörlik az év végi adófeltöltési kötelezettséget, ami egyébként szintén nem új elképzelés -, amellyel tovább gyengítik a helyi önkormányzatokat.

Meglehet, a járványhelyzet miatt a kormány most nem is akarja nagyon megbolygatni az adórendszert, mert a vállalkozásoknak legkevésbé az új adószabályokhoz való alkalmazkodás hiányzik jelen helyzetben. A kormány szándékairól megkérdeztük Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető minisztert, akinek a mai Kormányinfón adott válaszából kiderült, hogy a kormány az eddigieken túl nem tervez újabb adómódosításokat a parlament elé terjeszteni.

A miniszter felidézte, hogy milyen módosítókról tárgyaltak már a képviselők. Ezek közül kiemelte a helyi iparűzési adó - cikkünkben már említett - év végi feltöltési kötelezettségének eltörlését, amivel szerinte az "egyik legbosszantóbb adminisztrációs tehertől" szabadítják meg a vállalkozásokat. Elmondta, hogy ezáltal 80-85 milliárd forint likviditás marad a cégeknél, amelyek öt hónap haladékot kapnak ezáltal az adófizetési kötelezettségeik teljesítésére (a társasági adóban erre már tavaly sor került). Érdemes hozzátenni, hogy az önkormányzatoknak pont ennyi kiesést jelent a likviditásukban az intézkedés.

Megemlítette továbbá a fejlesztési tartalékra vonatkozó, a vállalatoknak szintén kedvező módosítást, valamint az egészségügyi ellátásra való térítésmentes jogosultság újraszabályozását (háromról hat hónapra emelkedik a TAJ-szám érvényessége a hátralék rendezetlensége esetén).

A miniszter közlése egyben azt is jelenti, hogy az eredeti tervekkel szemben egyelőre nem szigorítják a kisadózó vállalkozások tételes adózását.

Azt is megkérdeztük, hogy a hatályban lévő adókedvezményekkel, mentességekkel mi a terve a kormánynak, azok június végi hatályát meghosszabbítják-e, illetve a járvány második hulláma esetén újra alkalmazzák-e ezeket az eszközöket. Gulyás Gergely elmondta, hogy a kedvezmények június 30-ával lejárnak, a turizmusra vonatkozó szabályok azonban az év végéig megmaradnak. Egy újabb hullám esetén azonban az egyszer már bevált eszközök rendelkezésre állnak. Vagyis újra kaphatnak mentességet, kedvezményeket egyes ágazatok az ősszel, ha szükség lesz erre.

A Kormányinfón az alábbi témák voltak még napirenden:

• Megemlékezés a trianoni békediktátumra, a Nemzeti Összetartozás napján. A Citadellán létrehozzák a Magyar Szabadság Múzeumát, ezzel együtt a Gellért tér teljes megújítását is tartalmazza a döntés.
• Járványhelyzet első szakaszában Magyarország eredményesebben védekezett, mint Nyugat-Európa bármelyik állama, akár a fertőzöttséget, akár az elhalálozást figyelembe véve. Az Országgyűlés előtt vannak a járványügyi helyzet fenntartásáról, és a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslatok, amelyekkel a rendeleti kormányzás megszűnik. Az operatív törzs folytatja a munkáját, a szükségesnek nyilvánított veszélyhelyzeti intézkedéseket törvényekbe ültetik át.
• Második, de akár harmadik hulláma is lehet a járványnak, a legrosszabb helyzetre kell felkészülni. A készültség fenntartása fontos és indokolt. Összességében a járvány elleni védekezésre 590 milliárd forintot költött eddig a kormány. Az egészségügy felkészítésének eredményeképpen nem kell azzal számolni, hogy tömeges megbetegedések lesznek.
• Az elvesztett munkahelyek helyett újakat kell létrehozni, ahol lehet, meg kell őrizni a munkahelyeket. A fizetőképességet fenn kell tartani, ezt szolgálta a hitelmoratórium bevezetése, amellyel eddig a lakosság 65 százaléka élt, a hitelállomány 57 százalékát elérően, míg a vállalatok négyötöde szintén élt a moratóriummal, a hitelállományuk 54 százalékára kiterjedően.
• Fennmarad a rendezvényekre vonatkozó korlátozás, de annyi változás lesz, hogy a színházak, mozik, fürdők, múzeumok hamarosan kinyithatnak. A parlament június 16-án szavaz az idevágó javaslatról, Gulyás Gergely reméli, mielőbb ki tudják hirdetni, így pár nappal később kinyithatnak ezek a helyek. Az autós koncerteket engedélyezik generálisan, azonnal.
• A veszélyhelyzet után az operatív törzs hatáskörébe kerül a maszk viselésének szabályozása. Egyelőre megmarad az idősek vásárlási sávja, ezt még indokoltnak tartják. Idősotthonok látogatási tilalmának fenntartásáról a tisztifőorvos dönt a veszélyhelyzet megszüntetése után.
• 5,1 milliárd forintos kulturális támogatási csomagról döntött a kormány.

A lapok kérdéseire az alábbi válaszok születtek:

• A forráshiányos helyi önkormányzatoknak kedvezményes, 200 milliárd forintos hitelkeretet nyitnak. Az önkormányzati támogatási költségvetési fejezetben Gulyás Gergely szerint 18 százalékkal több forrás lesz jövőre.
• A miniszter szerint a kormány több intézkedést is tett a korrupció visszaszorítására. Ahol a nemzetközi ajánlások átültethetőek, ott ez megtörtént.
• A beruházást vállaló, ezzel munkahelyet megőrző cégek állami támogatási programjában 377 milliárd forint értékben 806 vállalat vett eddig részt, közülük 627 vállalat magyar tulajdonban van. A programon belül 25 milliárdos keret áll rendelkezésre a magyar tulajdonban lévő vállalatok határon kívüli befektetéseinek támogatására, amely akár 800 ezer euró is lehet.
• A következő Kormányinfó már nyilvános lehet a sajtó számára.
• A miniszter reméli, hogy év végére nem termelődik újra a kórházak adóssága, a finanszírozás stabilizálását szolgáló intézkedéseket megakasztotta ugyan a járvány, de a járványból megerősödve jöhet ki az ágazat.
• Eddig 11 140 cég összesen 145 ezer munkavállaló után igényelt bértámogatást, az egy dolgozóra jutó átlagos támogatási összeg 163 ezer forint.