A frissen benyújtott 2021-es költségvetési törvényjavaslat pontot tett a haza gazdaságpolitika két legbefolyásosabb szereplője, a pénzügyminiszter és a jegybankelnök legújabb keletű vitájának végére. Ezt a csatát Varga Mihály nyerte meg.
A költségvetés megalapozásakor megkerülhetetlen a gazdaság teljesítményének a megítélése, arra alapozva lehet ugyanis meghatározni, mennyi bevétele lehet adott évben az államnak. Ez pedig eldönti, mire mennyi pénzt lehet fordítani.
Szóval a GDP egy olyan alapszám, ami nélkül nem lehet tervezni. Nagyon nem mindegy, hogy egy növekvő pályán mozgó gazdaság szolgál a számítások alapjául, vagy egy lefagyó, recesszióba kerülő. Utóbbi nyilvánvalóan jóval szűkösebb mozgásteret hagy a kormányzat számára.
Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy az idei kilátásokat illetően nincs egy hullámhosszon az állam pénzügyeit menedzselő Pénzügyminisztérium (PM), és a monetáris őrként funkcionáló Magyar Nemzeti Bank (MNB). Utóbbinak sem mindegy, mekkora a GDP, annak alakulása ugyanis befolyásolni tudja a pénzpolitikát, az árakat. Ezek kölcsönhatásban vannak egymással, az egyik hat a másikra, és viszont.
A PM váltig kitartott előrejelzése mellett, hogy idén 3 százalékkal eshet vissza a gazdaság teljesítménye, a járványra visszavezethető gazdasági válság miatt. Ezt a számot rögzítették a magyar kormány konvergencia programjában is, amelyet áprilisban véglegesítettek.
Ezzel szemben az MNB 2-3 százalékos GDP-bővülést is elérhetőnek tartott, a márciusban kiadott inflációs jelentésük ebben a tartományban helyezte el a 2020-as GDP-t.
Az, hogy ez a véleménykülönbség nem maradt a minisztérium József nádor téri és a jegybank Szabadság téri központjának falai között, egy Kormányinfón derült ki. Kérdésünkre Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis elárulta, azért csúsznak a 2021-es költségvetési tervezet parlamenti benyújtásával, mert a miniszterek közt vita van a gazdasági növekedésről. Több miniszter is inkább a jegybank véleményét osztja ebben a kérdésben - derült ki a tájékoztatón.
Ami azt üzente, hogy a kormány egyes tagjai vitatják a Pénzügyminisztérium számításait, s inkább az MNB - jóval optimistább - előrejelzését tekintik irányadónak. Nyilván abban bízva, hogy amennyiben valóban kedvezőbben alakulnak a dolgok minálunk, a költségvetés mozgástere is megnő. (Más kérdés, hogy az akarati tényezők nem mindig tudnak segíteni, főleg, ha az "akaróknak" mérsékelt ráhatása tud lenni a folyamatok alakulására.)
A Kormányinfón elhangzottakba azt is bele lehetett hallani, hogy a "több miniszter" igazából Orbán Viktort jelentheti. Ki más vehetné magának a bátorságot a gazdaságpolitikai ügyekben nem kompetens miniszterek közül, hogy megkérdőjelezze a pénzügyi tárca számait? Ráadásul közismert, hogy a kormányfő előszeretettel hallgat szakmai kérdésekben a jegybankelnökre, mert Matolcsy Györgyöt nagyra - mint egyszer fogalmazott, elválaszthatatlan jobbkezének - tartja.
Most mégis azt látjuk a 2021-es büdzsében, hogy a kormány 3 százalékos visszaeséssel számol. Pont azzal, ami a hetekkel ezelőtt publikált konvergencia programban szerepelt. Vagyis a PM számaira alapozták végül a büdzsét. Azt egyelőre nem tudni, mivel sikerült meggyőzni a kétkedő "minisztereket", mindenesetre a most benyújtott javaslat azt bizonyítja, hogy Varga Mihály nyert egy csatát a Matolcsy Györggyel régóta vívott háborújában, amely a legfőbb gazdaságpolitikai cím birtoklásáért folyik.
A jegybank védelmében felhozható, hogy a márciusi inflációs jelentésüket még a járvány kitörése előtti időszakból merített adatokra hagyatkozva - de már a vírus megjelenésének idején, az első hatások ismeretében - állították össze. Ugyanakkor az elmúlt időszakban nem jelezték, hogy felülvizsgálatra szorul az előrejelzésük, pedig arra a monetáris tanács üléseit követően kiadott közlemények alkalmasak lettek volna. Leghamarabb tehát a következő - június végén esedékes - inflációs jelentésben kapunk eligazítást arról, hogy mit vár aktuálisan a jegybank.
A mai, kamatdöntő ülés után kiadott közleményben sem fedeztünk fel érdemi revíziót, a tanács szerint az első félévi lassuló növekedést a másodikban élénkülni kezd.
Elégtételt jelenthet viszont az MNB stábjának, hogy a költségvetésben a jövő évi GDP-t az MNB említett inflációs jelentésében rögzített 4,0-4,8 százalékos sáv tetejének megfelelő érték szerint határozta meg a kormány, a konvergencia programban közölteknek megfelelően. Ez azonban csalóka, mert egy jóval alacsonyabb bázisról rugaszkodunk el, így ez a növekedési ütem más, nominálisan mért teljesítményt jelent, mintha egy már idén is bővülő gazdaság lenne a kiindulási alap.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
