|
| Fotó: KMW |
A magyar honvédség átfegyverzése miatt a kormány majd egy éve úgy döntött, hogy 59 darab új páncélos eszközt vásárol német gyártóktól. A döntésről előzetesen nem lehetett tudni semmit. Ez önmagában már nem újdonság, a mostani kormány számos jelentős beruházást intéz így. Most viszont olyan döntést hozott, ami az ország lakosságának biztonságát közvetlen módon fogja meghatározni évtizedekre.
A magyar politikai eliten nagy a külső nyomás, hogy mielőbb teljesítse a NATO-tagsággal járó kötelezettségeit. Ez most ebbe az irányba tett lépés, bár inkább gesztusértékű, mintsem valóságos fejlesztés. Eszközt ugyan veszünk, de hogy ki fogja azokat működtetni, az nagy kérdés. Mert katona az nincs. Az eddigi létszámgondok nem enyhültek, és nem is valószínű, hogy ez belátható időn belül megváltozik.
Miért is veszünk akkor Leopard 2A7+ tankokat? A gép önmagában nem elég, környezetünkben nincs olyan fenyegetés, ami ezt most ilyen sürgőssé tenné. Miért veszünk egy harckocsiezredre való tankot, amikor a hozzávaló ezred csak nevében létezik?
Minden bizonnyal presztízsből. No meg a fegyverkereskedelemmel együtt járó külön haszonért! A drága eszközökön sokat lehet keresni. A vevőnek is. Ez pedig a világ harmadik legdrágább tankja!
Mit is tud ez a Leopard 2A7+ tank?
Ahogy a számozása elárulja, ez az alaptípus immár 7. fejlesztésű változata, amit a „+” jel az új, „városi harcokra optimalizált” felszereltségével hangsúlyoz a gyártó. Szögezzük le, a tank a maga nemében tényleg jó, bár harci tapasztalat kevés áll rendelkezésre. Ez a változat még egyáltalán nem vett részt valós harcban sehol a világon. Tapasztalatok tehát inkább csak a gyakorlatokon és teszteken elért eredményekből vonhatók le.
A harckocsi korábbi változatai számos országban álltak vagy állnak rendszerben, és van, ahol már le is selejtezték és tovább értékesítették azokat. Ezek a típusok megfordultak a világ sok hadszínterén, ám kimagasló eredményt nem produkáltak.
Számos veszteséget szenvedett például a török szárazföldi haderő a szíriai El-Bab körüli harcokban. A Szíriában megfordult Leopard 2A4 harckocsik csaknem felét vesztették el. A szíriai erők amerikai TOW-2 illetve az orosz „Fagott” és „Konkursz” páncélelhárító fegyverekkel hatástalanították azokat.
Magyarország ebből a típusváltozatból fog 12 darabot lízingelni kiképzési célra. A lízing lejártával a gépek a honvédség tulajdonába kerülnek - ezt a hírt Maróth Gáspár haderő- és hadiipari fejlesztéseket koordináló kormánybiztos osztotta meg nemrég a nagyközönséggel.
Míg a Leopard 2A7+ piaci ára 10 millió euró körül mozog, addig a 2A4 változat ennél olcsóbb. Logikusnak látszik, hogy ezeket használják oktatási célra, de sajnos nem ez a helyzet. Mivel a két típus harcászati jellemzői merőben különböznek egymástól, a kiképzett állományt majd át kell képezni a később érkező 2A7+-ra, hogy képesek legyenek kihasználni a gép nyújtotta előnyöket.
A típus előnyeinek hasznossága is kétséges a hazai infrastruktúra állapota mellett. A Leopard egy MBT, vagy is Main Battle Tank. Minden porcikája arra szolgál, hogy nagyszabású, szárazföldi összfegyvernemi ütközet során pusztítsa az ellenség erőit, oltalmazza a saját erőt és mozgékonyságával biztosítsa a taktikai előnyök kialakítását és megtartását. Ilyen ütközetre a kurszki csata óta nem volt példa.
|
| Fotó: KMW |
Az USA iraki inváziója volt a legutóbbi esemény, ahol tankok százai álltak fel egymással szemben. Páncélos csata azonban nem bontakozott ki. Az iraki erők 80-85 százalékát a légierő pusztította el, a maradék elmenekült, vagy megadta magát. Az Abramsek akadálytalanul robogtak keresztül a sivatagon.
Magyarországon viszont nincs még hasonló terület sem, ahol az MBT eszközök előnyös tulajdonságait ki lehetne használni.
Tank, ami csak vasúton mehet?
A Leopard 2A7+ nehéz. A tank 70 tonnát nyom, ergo a magyar utak és hidak többsége nem alkalmas arra, hogy ezeken mozgassák őket. Biztos ezért is kellett venni hozzájuk a Leguán hídvetőket. Csakhogy azok is nehezek, híddal együtt 63,5 tonnát nyomnak Ráadásul 4 méter magasak, így nem férnek át a legtöbb vasúti átjáró vagy híd alatt. Magasságuk miatt pedig vasúton is csak szétszedve szállíthatóak.
Pont úgy járunk, mint az amerikai haderő 3. páncélos dandárja 2017-ben. A demonstratív céllal Európába vezényelt egység Abrams 1A2 harckocsijai nem tudtak átkelni a német lengyel határon, mert a lengyel utak nem tették lehetővé a szállításukat. Az amerikaiak csak az egység más eszközeivel, Humwee-kkal és Strykerekkel tudtak közlekedni a német határtól keletre.
Maróth Gáspár szerint világszínvonalú fegyveres erőnk lesz, Orbán Viktor miniszterelnök pedig egy regionális konfliktus esetére is garantálná hazánk biztonságát az új fegyverek árnyékában.
Azt, hogy hogyan jutnak ki erőink a harctérre, másodlagos kérdésként kezelik. Ezért válhat a Leopardból fogatlan oroszlán.
86,47 milliárd dollárt fog befektetni Dél-Koreában 2026 és 2030 között. 
