A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az mfor.hu-n jelent meg.
A pénzügyi tárca vezetője, Varga Mihály még július végén, egy rádióinterjúban azt mondta, a friss adatok birtokában 5 százalékos lehet a hazai gazdaság idei visszaesése. Bár ez alapján arra lehetett következtetni, hogy a kormány szakminisztere véleményére adva változtat a 3 százalékos recessziót tartalmazó GDP-prognózisán (amelyre alapozta a 2021-es költségvetést is), ez nem történt meg – derült ki a Varga nyilatkozatát követő Kormányinfón.
S az MNB sem módosított a 0,3-2 százalékos gazdasági növekedést (!) feltételező előrejelzésén. Igaz, erre a hagyományos forgatókönyv alapján semmi nem kényszerítette. A változtatásra ugyanis a negyedévente publikált inflációs jelentés szokott adni apropót. Márpedig a legfrissebb adatsor megjelentetése szeptember 23-án lesz esedékes, a főbb számok – köztük a GDP és az infláció – viszont már két nappal korábban, a Monetáris Tanács ülését követően ismertté válik.
Augusztus 14-én a KSH azt tette közzé, hogy a GDP a második negyedévben 6,1 százalékkal esett, éves szinten, az előző év azonos időszakához képest pedig 13,6 százalékkal. Az adat láttán valamennyi kutató és elemző rontott a prognózisán, ki jobban, ki kevésbé:
Így például:
- a Századvég Gazdaságkutató Zrt. 3-4,
- a Takarékbank 3,9,
- az Erste Bank 4,6
- az ING Bank 5,5-7,5
- a GKI 6,
- a K&H 6,2
százalékos GDP-esést vár.
Múlt kedden már az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, György László is azt mondta, "idén a gazdasági teljesítmény legfeljebb 5 százalékkal csökken". Rá két napra pedig Rákossy Balázs, a pénzügyi tárca európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár egy szakkonferencián kijelentette, „a 2019-es növekedés optimista jövőt vetített előre, még a konvergenciaprogramban is optimisták voltunk a 3 százalékos gazdasági visszaeséssel, ezt azonban 5,1 százalékos csökkenésre kellett módosítanunk”.
A múlt pénteki Kormányinfón laptársunk kérdésére Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett arra, hogy sok elemző szerint meg fogja haladni a 3 százalékot a recesszió az idén. Egyúttal megerősítette, hogy a kormány hivatalos prognózisát a PM fogja közölni. Szombaton össze is ültek a gazdasági témában érintett miniszterek, ám, hogy mire jutottak, az cikkünk megjelenéséig nem derült ki, az aznap esti M1-es interjújában Orbán Viktor csak a brainstorming tényét erősítette meg. Így egyelőre Gulyás pénteki szavai adhatnak némi iránymutatást, melyek szerint az első félévi 6 százalékos visszaesés után a második félévben nulla körüli GDP-t kellene elérni, hogy teljesülhessen a kormány eddigi, 3 százalékos recesszióra vonatkozó terve.
Azt, hogy az MNB változtat a növekedési prognózisán, Virág Barnabás, a monetáris politikáért felelős alelnök helyezte kilátásba. Ezzel kapcsolatban további információkat nem árult el az alelnök, megjegyzéseiből viszont laptársunk azt hámozta ki, hogy az előrejelzés rontása esetleg nem lesz jelentősebb mértékű. Erre például abból lehet következtetni, hogy Virág hangsúlyozta, a második negyedévet sújtó negatív hatások (a járvány, a szigorú távolságtartási szabályok, az autóipar és a globális turizmus leállása, valamint a magas előző évi bázis az építőiparban) jelentős része a harmadik negyedévben korrigálódik. Az év második felétől már a gazdasági aktivitás fokozódását várják az MNB-ben – mutatott rá –, miközben a munkaerőpiaci helyzet kedvező, a munkanélküliség továbbra is nemzetközi szinten alacsony. Ezek a jegybanki alelnök szerint gyors visszapattanást vetítenek előre. Az is fontos jelzés lehet, hogy Virág külön kihangsúlyozta, az eurózóna és az EU GDP-jének átlagánál jobban alakul a bruttó hazai termék.
Riasztó jelentések érkeznek a Gázai övezetből, több mint 140 ezer ember kényszerül elhagyni a palesztin terület déli részét. 
