A török külügyminisztérium vasárnap jelezte, hogy megakadályozza az orosz hadihajók áthaladását a Boszporusz- és a Dardanellák-szorosokon, így lezárva az utat a Fekete-tenger és Ukrajna partjai felé. Ezek szerint Törökország korábban semleges helyzete megváltozott, korábban ugyanis a tisztviselők azt hangsúlyozták, hogy Oroszországgal és Ukrajnával is szövetségesek.
„Arra a következtetésre jutottunk, hogy az ukrajnai helyzet háborúvá fajult. A montreux-i rendelkezéseket átláthatóan alkalmazzuk” – mondta Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter. Törökország az 1936-os Montreux-i Egyezmény értelmében mindkét szorost ellenőrzi, és fel van jogosítva az orosz és ukrán hadihajók áthaladásának megakadályozására, kivétel a Fekete-tengeri flotta hadihajói, mert azok bármikor visszatérhetnek a bázisukra.
Az egyezmény értelmében a szorosok elzárhatók, ha a konfliktus megfelel a háború definíciójának. Törökország lépése a Guardian szerint azt jelzi, hogy jelenlegi külpolitikája Európát és a NATO-kötelezettségeit helyezi előtérbe az Oroszországhoz fűződő hosszú távú kapcsolataival szemben. Ettől függetlenül Törökország mindent megtesz, nehogy belesodródjon a konfliktusba.
A háború kitörését megelőző pár hétben az orosz haditengerészet számos hadihajót vezényelt a Balti- és az Északi Flotta állományából a Fekete-tengerre. Ezek között több partraszálló hajó is volt, valamint a „Don-menti-Rosztov” nevű tengeralattjáró.
Az utóbbi évek militarizációja
A Krím-félsziget 2014-es bekebelezése után Moszkva egyfajta lopakodó militarizációt indított a Fekete-tengeren, sokat fektetve a Krímbe az úgynevezett hozzáférést akadályozó (Anti-Access/Area Denial – A2/AD) rendszerekbe. Felújította a helyi légelhárító és főként a drón-elhárító képességeit. Azon év végén a Fekete-tengeri Flotta megkapta az első nagy hatótávolságú (több, mint 5000 kilométer) elektronikus zavaró rendszerét. A Murmanszk-BN rendszert a NATO és az USA magas-frekvenciájú katonai műhold kommunikációjának zavarására fejlesztették ki.
Nem véletlen, hogy az orosz katonai sajtó jelentése szerint az új Sz-500 Prométeusz lég- és műholdelhárító rakétarendszer első hadrendbe állítása a Krímben történt tavaly. Az új rendszer már 2000 kilométer távolságból képes a célok észlelésére és a 40N6M típusú rakétája 400 kilométeres hatótávolságú.
A Krím-félsziget orosz védelmét jelenleg a Fekete-tengeri Flotta mellett számos repülőgép század – állományában a Szu-25-től a legmodernebb Szu-35Sz-ig – többrétegű légvédelem – élén az Sz-400 rendszerrel –, valamint Bal, Basztyion, illetve Utyosz partvédelmi rakétarendszerek biztosítják.
Az orosz stratégiai gondolkodás
Mindezt észben kell tartani a jelenlegi ukrán háború során, mivel az orosz hagyományos stratégia déli csapásvonala nem áll meg a Krím-nél, hanem egészen a Mediterráneumig tart. Ez utóbbi integráns része a történelmi orosz geostratégiai gondolkodásnak.
Az Orosz Birodalom már az 1770-es évektől állandó haditengerészeti jelenlét megteremtésére törekedett a mai Szíria és Libanon partjainál, és ezért több csatát is vívott az oszmán haditengerészettel.
Az orosz külpolitikát már legalább két évszázada zavarja a hozzáférés a Boszporusz és a Dardanellák szorosaihoz. Már Szergej Szazonov, az utolsó cári külügyminiszter és brit kollégája, Lord Curzon azon huzakodtak az első világháború kitörése előtt, hogy miképpen lehetne biztosítani Moszkva számára a két szoroshoz való biztos hozzáférést.
Nem véletlen tehát, hogy az ukrán invázió megkezdése előtt Moszkva látványosan megerősítette haditengerészeti jelenlétét a Kelet-Mediterráneumban. A kérdés fennáll, hogy a Kreml a törökök mostani lépését a szorosok lezárásáról csupán jogi-technikai kérdésnek tekinti, vagy éppen ellenséges élűnek egy NATO-tagállam részéről, amely egyébként is rendkívül hatékony „TB2 Bayraktar” harci drónokat szállít Kijevnek, sőt már az ukrajnai gyártásáról is megegyezés született.
Európa érzékeny peremvidéke
Márpedig a Kelet-Mediterráneum integráns része Európa geostratégiai övezetének. Bejrút és az EU tagállam Ciprus között csupán 200 kilométer a távolság. A szigeten ráadásul a NATO-tag Egyesült Királyság is két szuverén katonai bázist tart fenn.
A nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) mindössze 70 kilométerre van a NATO-tag Lengyelország határától. A Kelet-Mediterráneumot is bizony hasonló kockázati besorolás alá kell helyezni az európai döntéshozóknak.
Azok csak első lépéseknek tekinthetők, hogy mára francia hadihajók járőröznek a földgázban gazdag Ciprus-környéki vizeken, ahol a görög-ciprusi kormányzat kitermelési jogokat adott a francia energiaipari óriásnak, a Total-nak. Franciaország tavaly csatlakozott ahhoz a török-ellenes Ciprus-Görögország-Izrael tengelyhez (Eastern Mediterranean Alliance), amely több, mint nyolc éve folyamatosan egyezteti álláspontját az egyre forróbb térségben. Ankarát célozva Athén és Tel-Aviv nemrég épített föl egy közös radar-központot Kréta szigetén.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Meghívja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, de nem akarja letartóztatni. 
