Marad-e a hatalmon a Lengyelországot 2015 óta kormányzó, EU-szkeptikus Jog és Igazságosság (PiS), vagy egy EU-barát pártszövetség veszi át az EU hatodik legnagyobb gazdaságú államának irányítását?
A kérdésre még most, a parlamenti választás másnapján sem lehet biztos választ adni, mivel a szavazatok összeszámlálása még jelenleg is tart. De nézzük meg, mi az, amit jelen pillanatban tudunk.
PiS: egyedül nem megy
A lengyel Nemzeti Választási Bizottság hétfőn kora délután, a voksok mintegy 60 százalékának feldolgozása után azt közölte, hogy az első helyen a PiS áll 37,7 százalékkal.
Őt követi a Polgári Koalíció (28,4 százalék), a Harmadik Út (a Lengyelország 2050 és a Lengyel Parasztpárt szövetsége, 14,4 százalék), és az Új Baloldal (8,3 százalék) – tehát az a három ellenzéki erő, amely potenciálisan koalícióra léphet egymással.
Bekerült még a parlamentbe a Konföderáció a Szabadságért és Függetlenségért nevű radikális jobboldali párt is (7,3 százalék), amely elvileg részben vagy egészben támogathatja a PiS-t. Más potenciális szövetségese nincs a kormánypártnak.
A választáson a részvételi arány 72,5 százalék volt, amely a legmagasabb a Vasfüggöny leomlása óta.
A vasárnap közölt exit pollok szerint még ennél is rosszabbul áll a kormányzópárt szénája: a PiS 36,8, a Polgári Koalíció 31,6, a Harmadik Út 13, az Új Baloldal 8,6, a Konföderáció pedig 6,2 százalékot szerzett.
Tegnap este Donald Tusk, a Polgári Koalíció vezetője, aki 2007 és 2014 között Lengyelország miniszterelnöke, később pedig az Európai Tanács, majd az Európai Néppárt elnöke volt, már kész tényként kezelte a PiS bukását.
„Vége a gonosz időknek, vége a PiS uralmának. Megcsináltuk. Megnyertük a demokráciát, a szabadságot, a szabad, szeretett Lengyelországot (…) fényes napként, Lengyelország újjászületésének napjaként fogunk erre emlékezni a történelemben” – mondta Varsóban szimpatizánsai előtt arra utalva, hogy a kormányzópárt szerinte semmiképp nem lesz képes megtartani a hatalmát.
Lengyelországban az államfő – aki jelenleg Andrzej Duda – hagyományosan a választást megnyerő párt jelöltjét kéri fel kormányalakításra. Amennyiben ő nem tud kormányzóképes többséget összehozni a parlamentben, akkor az ellenzék kapja meg a kormányalakítás lehetőségét.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, a PiS vezére tegnap este mindenesetre azt mondta, hogy ha őt bízza meg kormányalakítással az államfő, akkor megpróbálkozik majd ezzel.
Rémálom az Orbán-kormánynak
Donald Tusk visszatérése mindenesetre rémálomszerű forgatókönyv lenne a magyar kormány és Orbán Viktor kormányfő számára. Viszonyuk erősen megromlott az elmúlt 5-6 évben: a néppárti politikus anno például pártolta a Fidesz kizárását az Európai Néppártból (ez végül meg is történt, bár a magyar kormánypárt értelmezése szerint valójában ők léptek ki), az Orbán Viktor által képviselt „illiberális demokráciát” „degenerált demokráciának” nevezte, a tavalyi magyar parlamenti választások előtt pedig arra hívta fel a magyar választópolgárokat egy budapesti ellenzéki kampányrendezvényen, hogy váltsák le “Európa leginkább Putyin párti kormányát”.
Ami a Tusk által vezetett koalíciót illeti, azt a liberális-konzervatív Polgári Platform mellett a Zöldek, valamint a Modern nevű balközép párt alkotják. Azt ígérik, hogy javítják az EU-val fennálló, hosszú évek óta konfliktusokkal terhelt kapcsolatokat. Ennek érdekében hatalomra kerülve törölnék például a Brüsszel által vitatott igazságügyi reformot, hogy hozzájussanak az uniós Helyreállítási Alap Lengyelországnak járó, de továbbra is befagyasztott pénzeihez.
Ígéreteik között szerepel az is, hogy garantálják a sajtószabadságot, és liberalizálják az abortusztörvényt, amely 2021-ben szinte teljesen betiltotta a terhességmegszakítást.
Elemzők szerint az ellenzék győzelme korszakhatárt jelentene: nyolc évnyi konzervatív, EU-szkeptikus, autokrata stílusú kormányzás után egy EU-barát, centrista-baloldali kormány venné át Lengyelország irányítását. Az Orbán-kormány pedig elveszítené legfontosabb és gyakorlatilag egyetlen szövetségesét uniós szinten.
Hogy valóban így lesz-e, az legkorábban kedden derül ki – az ígéretek szerint ekkorra fejeződik ugyanis be teljesen a szavazatok összeszámlálása.
További részleteket a mostani választás hátteréről itt olvashat:
Váratlanul meghalt a Strabag vezérigazgatója, Klemens Haselsteiner. 
