A német kormány elképzelhetőnek tartja, hogy a brit uniós tagság ügyében a napokban tartott uniós csúcson kidolgozott megállapodás révén megvizsgálja az uniós társállamokból érkezett bevándorlók nem Németországban élő gyermekei után fizetett családi pótlék úgynevezett indexálásának lehetőségét - mondta a német kormányszóvivő hétfőn Berlinben.
Az "indexálás" lényege, hogy annak az országnak a létfenntartási költségeihez igazítják a gyermek után járó juttatást, ahol a gyermek tartózkodik - tehát például a Magyarországon élő gyermek szülei magyar családi pótlékot kapnak, nem pedig annyit, mint a brit szülők.
A megállapodás részleteiről Orbán Viktor az Országgyűlés előtt beszélt >>
A brit népszavazást még meg kell várni
Steffen Seibert tájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült "méltányos" megállapodást kötni a családi pótlékról, amelyről azonban az Európai Bizottságnak még el kell készítenie jogszabály-javaslatát, és meg kell tartani az uniós tagságról szóló brit népszavazást.
Amennyiben a brit választók hazájuk uniós tagsága mellett döntenek, a német kormányban megbeszélések kezdődhetnek a családi pótlék szabályainak változtatásáról - mondta.
Még nem tudni, hány embert érintene
A pénzügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy nincsenek friss, átfogó adatok arról, hogy mennyi gyermeket érintene egy ilyen változtatás Németországban.
A legutóbbi kimutatások 2014-ből származnak, tagországi bontásúak és azt jelzik, hogy nem lehet nagyon jelentős ez a szám. Így például mintegy 36 ezer bolgár állampolgárságú gyermek után fizetett családi pótlékot a német állam 2014-ben, és közülük csupán 2120-nak volt nem Németországban, hanem valamely más uniós tagállamban a bejelentett lakhelye. A románok esetében ez az arány 58 000:8400 - mondta Friederike von Tiesenhausen.
A többi juttatás marad
A szombaton véget ért uniós csúcson a szociális ellátás számos egyéb formájával kapcsolatban is kötöttek megállapodást a brit uniós tagság ügyével összefüggésben. Ezek a megállapodások azonban Németországra nem alkalmazhatóak - mondta Steffen Seibert.
Németország kihasználta a 2004 óta csatlakozott uniós tagországok állampolgárai munkavállalása korlátozásának lehetőségét - hét évig korlátozta a munkavállalást -, az uniós csúcson elfogadott úgynevezett vészfék-mechanizmust viszont csak olyan tagállamok vezethetik be, amelyek nem éltek a munkavállalási korlátozás lehetőségével - fejtette ki a német kormányszóvivő.
Benjámin Netanjahu elismerte, hogy tömeges civil áldozatokkal jártak az izraeli hadműveletek a Gázai övezetben 
