Az M0 autópálya déli szakaszát kivéve, valamennyi autópálya és gyorsforgalmi út fizetős lesz a jövő év első napjától, a fizetési kötelezettség a városhatár végét jelző táblánál kezdődik. A januártól évi 5 ezer forintért vásárolható megyei autópálya matrica egy hónapra eső díja alig több, mint 400 forint, ennyi pénzért pedig az agglomerációból munkába járók nem térnek át a településeken átvezető mellékutakra - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Az államtitkár szerint sokan jól is járnak a megyei matricával, mert az 38 ezer forintos megtakarítást jelent mindazoknak, akik eddig azért vásárolták meg az ország egész területére érvényes 43 ezer forintos matricát, mert nem volt annál olcsóbb, hiába csak a megyén belül használták a gyorsforgalmi utakat.
A munkaadói oldal az átlagkeresetet 3-4 százalékkal emelné, a szakszervezetek számára azonban ez elfogadhatatlanul alacsony. Ha 3-4 év alatt legalább azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér nettója elérje a létminimum 80 százalékát, ennél több kell. Jelenleg csak a létminimum 76 százaléka a nettó minimálbér.
2015. január 1-jétől szinte minden 3,5 tonna feletti gépjárműre és több esetben a kisebbekre is ki kell váltani az úgynevezett EKAER-számot - ez az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer rövidítése. A rendszer célja, hogy visszaszorítsa az áfacsalásokat; eközben azonban a Mazars összeállítása szerint extrém mértékű adminisztrációs terhet ró az érintettekre, hiszen korábban soha nem látott részletességgel kell majd dokumentálniuk minden egyes útdíjköteles járművel végrehajtott fuvart. Ha a fuvarellenőrzéskor valamit nem találnak rendben, hatósági zárat alkalmazhatnak. A be nem jelentett termék a törvény alapján igazolatlan eredetűnek minősülhet, a bírság a termék értékének 40%-áig terjedhet. Ahhoz képest egyébként, hogy január 1-jével indul a rendszer, még nincsenek meg a részletszabályok.
A vártnál nagyobbat estek az árak Magyarországon novemberben - 0,7 százalékos volt a csökkenés a KSH adatai szerint. Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint is meglepő az adat, de nem fél a deflációs spirál kialakulásától. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint egyértelműen az üzemanyagok húzták le az inflációt. Ürmössy Gergely, az Erste vezető elemzője pedig azt emelte ki: annak ellenére, hogy a forint folyamatosan, trendszerűen gyengül az euróval szemben, nem látszik az innen várt inflációs hatás begyűrűzése.
A továbbra is negatív előjelű számok miatt nőhet az esélye az alapkamat további csökkentésének, ez pedig gyengíti a forintot: az euróval szemben egyhavi mélypontra került a devizánk, már a 308-as szintet is átlépte az árfolyam.
Ma megkezdi és 20 munkanapon belül befejezi az Országos Betétbiztosítási Alap a Tisza Takarékszövetkezet betéteseinek kártalanítását, közben korábban bedőlt Széchenyi István Hitelszövetkezet valamint a Széchenyi Kereskedelmi Bank 4043 ügyfele már kapja is a pénzét. A három egymással párhuzamosan zajló kártalanításban az OBA összesen 31,5 milliárd forintot fizet ki a betéteseknek, friss közleményükben azt írják: ehhez van elég forrásuk. A kifizetés értékhatára bő 30 millió forint, az e feletti pénzek után futhatnak a betétesek.
A Széchenyi Banknál például szép summát bukhat a CIG Pannónia biztosító, így a bankcsőd a részvényesek zsebéből is húzhat ki pénzt. A CIG papírjai fél százalékos mínuszban forognak jelenleg a tőzsdén.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
