A Defacto blog azt vizsgálta, tapasztalható-e valamilyen elmozdulás a roma fiataloknál oktatás útján a mélyszegénységből. Az elemzés során megállapították, hogy általános iskolai végzettségben csaknem felzárkóztak az országos átlaghoz.
Nem ilyen jó a helyzet a továbbtanulás terén: a középiskolát már csak kevesebb mint a fiatalok fele végzi el. A Defacto rámutat, hogy az érettségizettek jövedelme gyorsabban és magasabban növekszik, így az általános iskolai felzárkózás ellenére a munkajövedelmek közötti különbség nem csökken.
Két évtized alatt - 1971 és 1991 között - 20 százalékról majdnem 90 százalékra emelkedett a középfokú oktatásba belépő roma diákok száma. A lemorzsolódás azonban nagyon magas: 1971-ben egyharmaduk hagyta ott idő előtt az iskolapadot, 1991-re pedig tovább nőtt: több mint 50 százalékuk állt fel a papír megszerzése előtt. Mára minden második roma diák lemorzsolódik, az országos átlag viszont alig 10 százalékos morzsolódást mutat.
A Bértarifa-felmérések alapján azok a fiatalok keresik a legtöbbet a felsőfokú végzettséget megszerzők után, akik érettségivel rendelkeznek, de azok is magasabb jövedelemhez jutnak a 8 általánost végzetteknél, akik valamilyen szakiskolai végzettséggel rendelkeznek.
Figyelemre méltó azonban, hogy míg az idő során az érettségizettek jövedelme nőtt, addig a szakmunkásbérek stagnáltak. A roma fiatalok boldogulásának egyik sarokköve az érettségi megszerzése lenne, azonban a gyerekkortól halmozódó hátrányok olyan szintű akadályokat jelentenek a diákok számára, hogy nem képesek befejezni a középiskolai tanulmányaikat, így ezek leküzdése lehet a következő feladat.
Szorosabbra fűzné az EU a viszonyt. 
