Korrupciós ügyek miatt kormányzati, tartományi és hatósági intézményeknél is személycserék történnek. Német engedély nélkül is jöhetnek a Leopardok. Háborús hírek.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök ma éjjeli videoüzenetében arról beszélt, hogy vezető kormányzati, régiós és hatósági tisztviselőket fognak eltávolítani pozícióikból korrupciós ügyek miatt. „Már meghoztunk személyi döntéseket több minisztériumnál és más központi kormányzati szervezetnél, valamint régiós és hatósági szinteken is” – mondta az elnök, aki nem nevezte meg a leváltott tisztviselőket. Vasárnap az ukrán korrupcióellenes hatóság őrizetbe vette az infrastrukturális miniszter helyettesét, akit azzal gyanúsítanak, hogy 400 ezer dollárnak megfelelő kenőpénzt fogadott el tavaly szeptemberben, az országba szállított áramfejlesztőkkel vásárlásával kapcsolatos ügyletek során. A miniszterhelyettes tagadja a vádakat.
Zelenszkij pártjának vezetője, David Arakhamia arról beszélt, hogy a tisztviselőknek a háborúra kellene koncentrálni és befejezni a gyanús ügyleteket. „Börtönbüntetéseket fogunk osztogatni a tavasszal. Ha a humánus megközelítés nem működik, akkor a háborús jog szerint fogunk eljárni” – jelentette ki.
Lemondott az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Kirilo Timosenko, aki Zelenszkijtől kérte felmentését, akinek megköszönte a bizalmát és „a lehetőséget, hogy minden nap és minden percben jó cselekedeteket hajthasson végre”.
A Leopard 2 tankokat gyártó Rheinmetall szóvivője azt nyilatkozta, hogy a cég 139 harckocsit lenne képes leszállítani Ukrajnának, ha erre felkérést kap. A cég korábban csak év végére tartotta elképzelhetőnek Leopard 2-esek harckész állapotra hozását.
A lengyel miniszterelnök tegnap arról beszélt, hogy a Leopardok Ukrajnába szállítására adott német engedélytől függetlenül kész saját készleteiből tankokat küldeni Ukrajnába. Mateusz Morawiecki azt mondta, kérni fogják Berlin beleegyezését, de ez „másodlagos fontosságú”, és azt is hozzátette, hogy Lengyelország mellett más, a Leopardokat hadrendben tartó európai államok is hajlandóak lennének tankokat átadni Ukrajnának, és összesen mintegy 100 harckocsi szállítása van napirenden.
Az északkelet-ukrajnai Szumi régió kormányzója szerint orosz támadás ért egy lakóházat és a vasúti infrastruktúrát Vorozsba településen. Sebesültekről és halottakról egyelőre nem érekzett jelentés.
Az orosz állami hírügynökség szerint az orosz erők megsemmisítettek egy nagy ukrán lőszerraktárat a herszoni régióban.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter dél-afrikai látogatása során arról beszélt, hogy Ukrajna visszautasítja a béketárgyalásokat, és ez minél tovább folytatódik így, annál nehezebb lesz „megoldani a konfliktust”. Dél-Afrika közös hadgyakorlatot tart Oroszországgal és Kínával február közepén.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Cél az orosz erők elszigetelése. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
