A Fitch Ratings péntek esti értékelése szerint a költségvetési és monetáris politikák közötti jobb összhang hozzájárult a makrogazdasági egyensúlytalanságok jelentős csökkenéséhez, beleértve az infláció erőteljes csökkenését és a folyó fizetési mérleg többletének visszatérését. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntartotta a szigorú monetáris politikai irányvonalat, míg a kormány lépéseket tett az elsődleges hiány 2023 óta tartó csökkentésére – emelik ki.
A hitelminősítő úgy látja, a 2026-os parlamenti választások előtt továbbra is bizonytalanság övezi a kormány politikai kombinációját, de a Fitch óvatos makrogazdasági és költségvetési előrejelzései a politikai prioritások és a pénzügyi piaci volatilitás kockázatainak csökkentése közötti egyensúlyt feltételezik. Előrejelzésük tartalmazza azt a véleményüket is, hogy politikai megfontolások továbbra is korlátozni fogják Magyarország teljes körű hozzáférését az uniós forrásokhoz.
Hangsúlyozzák, az MNB fokozatosan kivezette a nem konvencionális politikát, és 2022 óta viszonylag szigorú monetáris feltételeket tart fenn. Az irányadó kamatlábat 6,5 százalékra csökkentette, miközben a piaci hangulat romlása miatt a kamatcsökkentések üteme 24 második félévében lelassult. A Fitch várakozásai szerint az MNB a nemrég kinevezett Varga pénzügyminiszter vezetésével – a belföldi árdinamika és a megnövekedett külső bizonytalanság miatt – folytatni fogja az óvatos monetáris lazítást, és 2025 végére 5,25 százalékra prognosztizálja az irányadó kamatlábat.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Az infláció a 2023. januári 26,2 százalékos csúcsról 2024 októberére 3,4 százalékra csökkent, mivel az energia- és élelmiszerár-sokkok hatása mérséklődött, és a monetáris politika továbbra is restriktív maradt. A feszes munkaerőpiac és egyes szolgáltatások visszamenőleges átárazása a maginfláció és a szolgáltatási infláció az irányadó érték felett tartotta a pénzromlás ütemét. A bevezetett adóváltozások és a várható árfolyamnyomás 2025-ben némileg felfelé nyomhatja az inflációt. A Fitch előrejelzése szerint az átlagos infláció 2024-ben 3,7 százalék lesz, majd 2026-ban 3,4 százalékra csökken, ami még mindig kissé meghaladja a 3 százalék körüli, a versenytársak által prognosztizált mediánt.
A Fitch előrejelzése szerint a költségvetési elsődleges egyenleg jelentős javulása – a 2023-as 2 százalékos GDP-arányos hiányról 2024-ben 0,2 százalékos többletre – az előrejelzési fennmarad. E forgatókönyv szerint a költségvetési hiány a 2023-as 6,7 százalékról 2024-ben 4,8 százalékra csökken (szemben a kormány 4,5 százalékos céljával). A kamatkiadások várható csökkenése támogatni fogja a költségvetési hiány további csökkenését 4,2 százalékra 2025-ben és 3,7 százalékra 2026-ban. A kormány előrejelzéséhez képest valamivel magasabb hiány tükrözi a viszonylag gyengébb gazdasági növekedésre és a kiadások némi növekedésére vonatkozó várakozásunkat a 2026 tavaszán esedékes parlamenti választások előtt.
A Fitch bízik abban, hogy az GDP-arányos adósság mérsékelten csökkenő pályára áll – a 2024-re prognosztizált 74,9 százalékról –, ami a kiegyensúlyozott elsődleges pozícióhoz való visszatérésnek és a szilárd nominális GDP-növekedésnek köszönhető. A 2026 végi 72,2 százalékos érték a járvány előtti szint felett lesz az előrejelzett 59,1 százalékos „BBB” mediánhoz képest, de arra számítunk, hogy középtávon fokozatos csökkenést tart majd fenn. A hitelminősítő arra számít, hogy a kamatkiadások és bevételek arány 2024-ben 11,7 százalékon tetőzik, majd 2026-ra a lakossági értékpapírok átárazódásával és a monetáris lazítással összhangban 8,4 százalékra csökken.
A Fitch előrejelzése szerint az áruforgalmi egyenleg javulása miatt a folyó fizetési mérleg a 2023-as 0,8 százalékról 2024-re a GDP 2,2 százalékára, a 2022-es 8,3 százalékos hiányról pedig 2024-re a GDP 2,2 százalékára bővül. Az új termelési létesítmények a a jövő év második felétől növelni fogják az exportkapacitást, de ezt részben ellensúlyozni fogja a megnövekedett importtevékenység, ami az importintenzív közvetlen külföldi tőkebefektetések erőteljes beáramlását és a várható gazdasági fellendülést tükrözi. Úgy látjuk, hogy a tőketöbblet 2024-2026-ban mérséklődik, összhangban a várható uniós források beáramlásával, míg a nettó közvetlen külföldi tőkebefektetések szilárdak maradnak, ami az autó- és akkumulátoriparban tett új kötelezettségvállalásokat tükrözi.
Magyarország besorolását a „BBB” kategóriájú társaihoz képest erős strukturális mutatók támasztják alá – áll az értékelésben. Magyarország versenyképes célország a közvetlen külföldi befektetések számára, különösen az autóiparban és az akkumulátor-ágazatban, és az elmúlt években a befektetések táplálták a növekedést. Ezeket az erősségeket ellensúlyozza a versenytársakhoz képest magas államadósság, az unortodox politikai lépések és a kormányzási mutatók romlása az elmúlt években, amelyek a „BBB” mediánhoz közelítenek – vélik.
A magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben továbbra is alulteljesített, mivel a beruházások visszaesése tovább mélyült, és a magánfogyasztás csak fokozatosan kezdett helyreállni. A Fitch várakozásai szerint a reál-GDP növekedése 2024-ben mindössze 0,4 százalék lesz, majd 2025-ben 2,5 százalékra javul. Várakozásaink szerint a magánfogyasztás jövőre gyorsulni fog, tekintettel a megtakarítások magas szintjére és a szilárd reálbér-növekedésre. A beruházási tevékenységnek kedvezhet az erősebb külső kereslet, ami javítja az exportorientált feldolgozóipar kilátásait.
Az új termelési kapacitások várhatóan 25 második félévében kezdik meg működésüket, ami fellendíti a magyar exportteljesítményt. Úgy látjuk, hogy a GDP növekedése a beruházások és az export javulásának köszönhetően 2026-ra 3,5 százalékra gyorsul. A Németországgal folytatott kereskedelemnek és az autóipari ágazatnak való nagyfokú kitettség miatt Magyarország sérülékenyebb a német gazdaság esetlegesen elhúzódó stagnálásával és az Egyesült Államok esetleges magasabb importvámjaival szemben – mutat rá a Fitch.
A Moody’s a múlt héten épp a Fitchcsel ellentétes lépést tett, stabilról negatívra rontotta az ország adósbesorolását.
Határozatlan idejű sztrájkot hirdettek december 15-től a párizsi Louvre dolgozói, tiltakozásul a „romló munkakörülményeik” és az „elégtelen források” miatt. 
