Bár Finnország mostanában leginkább azzal kerül be a hírekbe, hogy Törökország és Magyarország blokkolja a NATO-csatlakozását, de az északi országban április 2-án parlamenti választást is tartanak, amelynek tétje: hatalmon tud-e maradni Sanna Marin, aki 34 évesen lett a világ legfiatalabb miniszterelnöke 2019-ben. A meleg szülők által nevelt szociáldemokrata politikusnő a tisztséget Antti Rinnétől vette át, aki lemondott, miután legnagyobb koalíciós partnere, a Centrumpárt megvonta tőle a bizalmat egy postássztrájk miatt. Az elmúlt több mint három évben Marin igazi női ikon lett, női magazinok százai mutatták be szinte rajongva a csinos, fiatal, okos, divatos és lendületes politikusnőt, aki felveszi a kesztyűt a döntően férfiak által uralt európai politikában is.
Az áprilisi választáson ismét szoros eredmény várható. Négy éve éppen csak megnyerték a szociáldemokraták a finn választást, a 444 beszámolója szerint 17,8 százalékkal győztek, így 40 képviselőjük lett a 200 fős parlamentben. Második lett a migráció megfékezésével kampányoló Finn Párt 17,6 százalékkal. A harmadik helyet 16,7 százalékkal a megbukott finn kormány kisebbik pártja, a Nemzeti Koalíció Pártja szerezte meg, és csak negyedik lett a Centrumpárt, amely addig a legnagyobb frakciót adta, és a kormány legnagyobb pártja volt.
Ebből is látszik, hogy a magyar belpolitikai helyzettől merőben eltérően nincsen egy nagy domináns párt a finn közéletben, így leginkább koalíciós kormányok alakulnak. Ez vélhetően az áprilisi választás után sem lesz másként. Az Euractiv cikke szerint a legutóbbi közvélemény-kutatások alapján kevesebb mint egy hónappal a finn parlamenti választások előtt még nem született meg az egyértelmű győztes. Bár minden közvélemény-kutatás azt sugallja, hogy a jelenlegi, szociáldemokraták vezette ötpárti kormány nagy valószínűséggel másodszorra nem alakul meg, a választók megoszlanak abban, hogy ki kaphatja meg az első helyet.
A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint például a liberális-konzervatív Nemzeti Koalíció Pártja (20,8 százalék), a Szociáldemokraták (19,9 százalék) és a nacionalista Finn Párt (19 százalék) fej-fej mellett verseng egymással – vagyis a következő miniszterelnök akár Petteri Orpo, Sanna Marin vagy Riikka Purra is lehet. Ugyanez vonatkozik arra, hogy mely pártok alkotnák a következő kormánykoalíciót. A Finn Üzleti és Politikai Fórum (EVA) egyik közvélemény-kutatása szerint a legtöbb szavazó (23 százalék) a Nemzeti Koalíció Pártja és a Finn Párt közötti jobboldali kormányt részesíti előnyben. Ez Sanne Marin tündöklésének végét jelentené.
Pedig a mindössze 5,5 milliós Finnország kifejezetten sikeresen kezelte a koronavírus-járványt (a finnek a legfertőzőbb nyáron a magyarokkal ellentétben nem mentek külföldre nyaralni, ezzel csökkentve a behurcolás kockázatát) és a Marin által bejelentett NATO-csatlakozás is nagy támogatottsággal bír a finn társadalomban, ez is kevés lehet a szociáldemokraták sikeréhez. Ezt vetíti előre a tavaly őszi svédországi választás eredménye is, ahol a legtöbb mandátumot ugyan a szociáldemokraták szerezték, mégis megbukott a kormányuk, a svéd szélsőjobb pedig óriási áttörést ért el.
Migráció és infláció
A választási kampányra természetesen erősen rányomja a bélyegét az orosz-ukrán háború. Sanna Marin március 10-én Kijevbe látogatott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ebből kisebb botrány kerekedett: a politikusnő ugyanis azt mondta, hogy Finnországnak meg kellene gondolnia, hogy leszerelt vadászgépeit átadja Ukrajnának. Ez a kijelentése némileg váratlanul érte koalíciós partnereit és a finn elnököt is. Finnország amúgy Ukrajna egyik legkitartóbb támogatója, már 14 fegyverszállítmányt küldtek az ukránoknak. Marin választási programjának is kiemelten fontos része, hogy biztonságos Finnországot ígér a választóknak, amit hátráltat, hogy Magyarország blokkolja a NATO-csatlakozást. Emellett az erősebb és szociálisabb Európai Unió híve, az oktatásban esélyegyenlőséget, a migráció kérdésében pedig a szolidaritást hangsúlyozza. Bár a magyar kormánypárti sajtó szerint Finnország gyakorlatilag már élhetetlen a sok bevándorló miatt, igazából nyelvtanfolyamok és szakképzések segítik a bevándorlókat, akik közül a lutheránus egyház ezreket térített át muszlimról protestáns hitre.
Ennek épp az ellenkezőjét képviseli a Finn Párt: a nacionalista párt nem hazudtolta meg önmagát, és megint erősen rasszista hangvételű plakátokkal szórta tele az országot. Az egyik ilyenen egy szőke politikusnő szerepel, akinek a fél arcát egy burka takarja, a szöveg alatta pedig: "Kelet-Helsinki. Szeretnél külföldre menni?" A konzervatívabb finnek nagyon nem kedvelik Sanna Marint: egyszer egy rockfesztiválon jelent meg egy rövidnadrágban, máskor pedig azért kényszerült magyarázkodni, mert a rezidenciáján szervezett bulin önfeledten táncolt egy kiszivárgott videó tanúsága szerint.
Vélhetően azonban az emberek többségét ott is inkább az infláció érdekli. Finnországban az elmúlt 40 év legnagyobb áremelkedését regisztrálták tavaly novemberben: a pénzromlás általában 1-3 százalék között szokott lenni, ez most februárban 8 százalék lett, de ez már csökkenés a novemberi 9,1 százalékhoz képest. Ez persze még az uniós átlagot sem éri el, nem hogy az Európa-bajnok 25,8 százalékos magyar inflációt, de ott ez lehet, hogy kormányváltáshoz vezet.
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
